Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: Fejezetek a hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásából

dence nemesi jogállására. így Domokos Mihály szoboszlói lakos ellen káromkodás miatt indított ügyben a védő előadta, hogy alperes az 1702. évi Regnicolaris conscriptióban szereplő annak a Domokos Istvánnak az egyenes ági leszármazottja, aki 1689-ben I. Lipóttól armálist nyert, s akinek oldalági atyafiai Szabolcs megyében most is „nemesi szabadsággal és jussal laknak", ezért kérte, hogy alperest mint valóságos nemes személyt a testi büntetéstől kíméljék meg. Mivel a felperesi ügyész azt válaszolta, nincs bizonyítva, hogy az alperes nemes személy, hozzátartozói becsatolták nemesi levelüket, s kérték, hogy „büntetésének megítélése alkalmatosságával nemesi praerogativái figyelembe vétessenek". Erre a törvényszék külön határozatot hozott: „Hogy az esedező família nemesi productiójának ezúttal is gát ne vettessen, említett Domokos Mihály testi büntetéssel nem fog fenyíttetni."

6

1 Egyébként a nemesek által elkövetett bűncselekmények nyomozását is az illetékes városi tanács kiküldöttei végezték, s a nemest kihallgatása végett írásban idézték meg. A nyomozás befejezése után a kerületi főkapitány a hozzá beterjesztett iratokat a tisztiügyészi hivatalnak adta ki. Az ügyész a közgyűlésen ismertette az iratokból megállapítható tényállást, és indítványozta a nemes ellen a tiszti fenyítőkereset elrendelését, tehát a bírósági eljárás megindítását, vagy úgy nyilatkozott, hogy bizonyítékok hiányában az eljárás elrendelésére nincs ok. A közgyűlés az ügyészi indítványhoz nem volt kötve, és előfordult, hogy bár az ügyész erre alapot nem látott, mégis elrendelték, hogy a keresetet nyújtsa be a törvényszékhez.

63 Ha a közgyűlés valamely közigazgatási ügy tárgyalása során a városi tanácsok nemesi jogállású tagja terhére olyan kötelességmulasztást észlelt, amelyet egyszerű figyelmeztetéssel nem tartott elintézhetőnek, a tisztiügyészi hivatalt a büntetőeljárás megindítására utasította, így pl. a kerület által elrendelt adóösszeírások tárgyalásakor a közgyűlés megállapította, hogy Vámospércsen az összeírásban nemes Kiss István tanácsnok nem vett részt, ezért illetményeinek visszatartása mellett hivatali állásától felfüggesztették, és elrendelték, hogy kötelességmulasztás miatt a tisztiügyész nyújtson be ellene keresetet a törvényszékhez.

64 Ilyen esetekben a nyomozás, illetve vizsgálat megindítása iránt a tisztiügyészi hivatal intézkedett. Nemes ellen közgyűlési határozat nélkül csak a nyomozást lehetett teljesíteni, a bírói eljárás azonban — az alább említendő kivételtől eltekintve -— nem volt megindítható még akkor sem, ha egy konkrét ügy tárgyalása során megállapították, hogy az eljárásba eddig be nem vont nemes személy is bűncselekményt követett el.

6

5 A közgyűlési határozat alapján készítette el a tisztiügyész a keresetlevelet, mai kifejezéssel: vádiratot, amelyben ismertette a nyomozás adatai alapján megállapítható tényállást, utalt a bizonyítékokra, és kérte az alperes megbüntetését. A perfelvételi tárgyalásra a kereset egy példányának csatolásával a fő- vagy alkapitány írásban idézte meg az alperest azzal a figyelmeztetéssel, hogy „a Törvényszék előtt maga személyében megjelenni el ne mulassza. Egyéberánt vagy jelenik meg Kegyelmed, vagy nem ... a Törvényszék mindazonáltal a tévő lészen a dologban, amit a törvény és a köz igazság hoznak magokkal".

6

6 Az idézés szövege nem volt egységes. Megtörtént, hogy a főkapitány nem ragaszkodott az alperesek személyes megjelenéséhez: „akár törvényes mandatariusok által, akár pedig tulajdon személyekben érkezvén .. . magokat törvényesen oltalmazni el ne mulasszák" 6

1 Az idézésben csak a perfelvétel határnapját jelölték meg, az órát azonban nem, mert az 1723:32. tc. 3. §-a értelmében a nemes a nap folyamán bármikor megjelenhetett. Ezért kö62 Uo. B.-ügyek. 1828. Fasc. 4. D. N° 8. és B.-ügyek jkv. IV. A. 505/d. 2. k. 1828. jan. 18. N° 32. 63 Uo. B.-ügyek. 1802. Fasc. BBB. N° 34. 1839. Fasc. 4. P. N° 129. 1844. Fasc. 4. U. N° 90. Ker közgy. jkv. IV. A. 502/a. 30. k. 1839. szept. 9. N° 1417. 64 Uo. B.-ügyek. 1838. Fasc. 4. N° 62. 65 Uo. 1825. Fasc. 4. A. N° 14. 66 Uo. 1768. Fasc. Q. N° 11. 67 Uo. 1774. Fasc. J. N° 16. 99