Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Nagy László: Bocskai István életműve

Bocskai sem, de amint mondotta: „Magunk az sok ínség miatt országul elfogyatkozván, elégtelenek valánk idegen nemzet rabságából magunkat megszabadítani!"

2

3 A török katonai segítségre nem sokkal az erdélyi fejedelmi jelvények átvétele után szüksége is lett Bocskainak. A mozgalom vérbefojtására útnak indított Basta tábornagy, az akkori Európa egyik legkiválóbb hadvezére és hadtudósa, két csatában is győzedelmeskedett a szabadságharc hajdúkatonáin.

2

0 A vereségek utáni csüggedt hangulatban rendkívül sokat jelentett az a néhányezer török katona is, akit a magyarországi végekből sebtében Bocskai segélyére küldtek. Ám még többet maga az a tény, hogy egy világbirodalom állt a fegyvert fogott bihari nagyúr mögött!

2

7 Ilyen háttérrel Bocskai hajdúi röviddel a vereség után ellentámadásba lendültek és 1605 tavaszára birtokba vették az akkori Felső- és Alsó-Magyarország nagy részét.

2

8 A katonai győzelmek hatására a szerencsi országgyűlés „egy szüvvel lélekkel" Magyarország fejedelmévé választotta Bocskai Istvánt,

2

9 akit néhány héttel korábban a székelyek és az erdélyi vármegyék is elismertek erdélyi fejedelemnek.

:M

I A diadalok szinte legendás dicsfényt vontak a feje köré. Az Erdélyből száműzött „liber bárót", a török-párt véres fölszámolásában vezető szerepet játszó Bocskait a szerencsi rendek már a „haza atyjá"-nak látták és egyre gyakrabban a „magyarok Mózesé"-nek nevezték. „Ahány embert láttam ebben a gyülekezetben" — írta a szerencsi gyűlés hangulatáról Alvinczy Péter prédikátor — „nem volt senki, aki vissza tudta volna tartani örömkönyeit, miként a fiak szoktak örülni, ha apjuk visszatér."

3

1 S hogy ez valóban így volt, azt még a Bocskait gyűlölő Istvánffy Miklós is megerősíti.

3

2 Bocskai kettős fejedelemsége egyúttal azt is jelentette, hogy elvileg helyreállt az államegység a töröktől meg nem szállt magyar területeken. A magyarországiak erről örömteli hangú levélben tudatták az erdélyieket: „Örvendezvén azon, hogy kegyelmetek nemes országával összve, kik azelőtt való esztendőkben különb fejedelemség alatt voltunk vettetve, most együvé hozott bennünket és magunk nemzetéből kedves fejedelmet adott közinkbe. Kegyelmeteket kérjük szeretettel, mint minekünk jó urainkat, atyánkfiait, hogy Kegyelmetek abban az jó akaratban fejedelmünkhöz ű felségeihez, mihozzánk is országostul maradjon főttig meg."

3

3 Minden bizonnyal 1605 április 20-ika, a szerencsi országgyűlés zárónapja, Bocskai életének legboldogabb napja volt. A nemrég még Rudolf császár kegyelmétől függő, s Basta erdélyi kormányzó jóindulatát keresni kényszerülő, bizonytalan helyzetű birtokos egy csapásra két ország tényleges ura lett. Hatalmas külföldi uralkodók által elismert, de legalább is számontartott szuverén fejedelem. Olyan történelmi személyiség, akinek módja van jelentősen befolyásolni a história alakulását, mert mintegy hatvanezer, tőle függő katonára támaszkodhat,

3,

1 és elgondolásaihoz egy nemzet igazodik. Ez a szuverén hataiom érdekesen formálta Bocskai személyiségét. Az, akit erdélyi kortársai eszközökben nem válogató, vérszomjas és hatalomvágyó emberként ismertek és ítéltek 25 MOE XI. 497. 26 L. erről részletesen Nagy László: A császári csapatok ellentámadása 1604 őszén a Bocskai szabadságharc ellen. HK 1956. 3—4. 27 Erről bővebben 1. Nagy L.: i. m. (1961.) 148—151. 28 L. uo. 194—224. 29 L. MTT XIX. 117. 30 Az erdélyiek döntéséről 1. Nagy L.: i. m. (1961) 311. 31 Alvinczy Péter: Történeti följegyzései. Ráday Gyűjtemény 1955. Évkönyve, 13. 32 Istvánffy Miklós: A magyarok történetéből. (Bp. 1962) 454. 33 EOE V. 379. 34 L. erről Imreffi János fő-fizetőmester 1605. június 28-i jelentését Bocskaihoz: OL Eszterházy es. lt. Rep. ßasc. E. 62