Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

TÖRTÉNELEM - Bocskai István erdélyi fejedelem születésének 425. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai - Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulása

Nyakas Miklós A Hajdúkerület kialakulása A Hajdúkerület alatt történetírásunk azt a középfokú törvényhatóságot érti, amely a XVII. század végén alakult ki, s az úgynevezett „öreg" hajdúvárosokból állott, s amely mintegy magjául szolgált az 1876-ban megszervezett Hajdú megyének is. Az alakulás e viszonylag késői időpontja egyben azt is jelenti, hogy a kiváltságolt hajdúvárosok szervezetének be kellett épülnie a magyar feudalizmus évszázadok óta kialakult közigazgatási szerkezetébe. Az alakulás kései volta miatt hajlamosak lennénk arra gondolni, hogy a hajdúkerületi törvényhatóság létrejöttének folyamata könnyen tisztázható, már csak a források feltehető bősége miatt is. Ez azonban csak látszat! Bár igaz, hogy a hajdúság kialakulásának, történeti fejlődésének és társadalmi szerepének ma már igen nagy és szerteágazó irodalma van, annál feltűnőbb azonban, hogy ezek között nagyon kevés akad, amely kimondottan a feudális társadalomba beépülő hajdúvárosok szervezetével, a Hajdúkerülettel foglalkozna. Nem tarthatjuk ugyanis tulajdonképpeni történeti munkának a Hajdúkerület által különböző időkben készített emlékiratokat, annak ellenére sem, hogy a kerületi problémakörrel ezek foglalkoztak leginkább.

1 Ezek — az egyébként nagy gonddal és jogászi érveléssel megszerkesztett munkák — a hajdúvárosok történeti eredetű jogait voltak hivatva megvedeni, s a felsőbb állami szervek számára készültek. Mint ilyenek ugyan becses történeti forrásanyagot is felhasználtak, de csak azért, hogy a hajdúkerületi vezetőréteg politikai, társadalmi és gazdasági érdekeit a kor közgondolkodásának megfelelő nyomós érvekkel támasszák alá. Kimondottan a Hajdúkerülettel foglalkozó, s máig egyetlen történeti munka, Sillye Gábor volt hajdúkerületi főkapitány 1882-ben megjelent tanulmánya számtalan szállal kötődött a fenti emlékiratokhoz, s apologetikus szándéka nyilvánvaló.

2 E művében Sillye átvette saját korábbi megállapítását a Hajdúkerület létrejöttére vonatkozóan, amely szerinte 1669-ben következett volna be. Ennek — az egyébként hibás évszámnak — a későbbiekben komoly következményei lettek, hiszen az beépült a történeti köztudatba, s napjainkig fel-felbukkan. A Hajdúkerület megalakulására vonatkozóan később szóba került még az 1606-tól 1619-ig terjedő időszak, 1694, 1698, általában a XVII. század vége, 1693 stb.

3 1 Vö.: Acta az 1790/1 esztendőbeli Magyar Ország Gyűlésének... H. é. n.; Orgio et Status... H. é. n. — de 1829-ben vagy előtte); Kovács Sámuel összeállítása (Debrecen, 1842); Sillye Gábor; Szózat a Hajdúkerület ügyében. (Pozsony, 1847). 2 Sillye Gábor: Hajdú megye történeti viszonyai. A Hajdúkerület története. Hajdú megye leírása (szerk. Varga Geiza, Debrecen, 1882). 1—113. 3 Dudás Gyula: A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században (Szeged, 1887) 115.; Herpay Gábor: A Hajdúság története. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város (szerk. Csobán Endre Bp. 1940) 111.; Rácz István: A Hajdúság története. (Bp. 1957) 54.; Komoróczy György: A Hajdúkerület szervezetének néhány problémája a XVII—XVIII. században. A hajdúk a magyar történelemben (szerk. Módy György, Debrecen, 1969) 76—83. 83