Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Mezősi József: Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon

10. kép Elítő — mindig készül belőle tartalék is Végül megemlíteném még, hogy a boglyakemencét bármilyen éghető anyaggal lehetett fűteni, még a trágyából taposott „tőzeggel" is. Felfűtése téli időszakban naponta egyszer történt kora reggel, és egész napon át tartotta a meleget. Nagyon hideg téli napokon este is befűtötték a kemencét. A kemence és a fal közötti tér a „sut" egy-két személy alvóhelye volt. A kisebb gyerekeket télen nappal is ott tartották. Idősebb emberek a padkán üldögélve szívesen melegítették derekukat a jól befűtött kemencénél. A kemencében sült disznóölés után a hurka, máskor a család reggelijét jelentő krumpli, tök és lepcsánka.

2" Nagy ünnepekre kemencében főzte a háziasszony cserépfazékban a töltöttkáposztát. Egyszóval a boglyakemence családi tűzhelyet, családi meleget is jelentett. Nélküle elképzelhetetlen volt a parasztember háza. A ház egyéb tüzelőberendezései Katlan: A kiminyaljban rendszerint konyhát és katlant is építettek. A katlan helye szabadkémény esetében nem volt meghatározva, általában valamelyik sarokban helyezték el, de mégis leggyakrabban a kemenceszáj és hátfal közötti 23 Lepcsánka = nyers reszelt krumplihoz annyi lisztet kell hozzáadni, hogy pépes legyen. Ehhez sót, borsot, stb. fűszert kell adagolni (egyéni ízlés szerint). Összekeverve előre bedolgozott (zsírozott) tepsibe — tepsikbe — kell rakni, de lehet lábasban, vagy palacsintasütőben is sütni, krumplilángoshoz hasonlóan. 4—5 mm vastagságon sül át legjobban. A lepcsánka sziinte az egész országban ismert, másmás néven, pl. Somogyban tócsi, tócsni, Jászságban macoka, Zalában prossza, stb. Zalában még aludt tejet is kevernek hozzá sütés előtt. 181.