Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Mezősi József: Hagyományos házépítési technológiák Hajdúdorogon
lágháború után a negyvenes, ötvenes években — valószínű megszokásból vagy építőanyag hiánya, esetleg anyagiak miatt — elég gyakori volt még a földfalú házak építése. Ezek az építkezések azonban lényegesen eltértek a korábbiaktól, szinte kizárólag szilárd tégla vagy terméskő, később beton alapra építik a földfalú házat. 9 Századunk második felében általánossá vált a szigetelő lemez alkalmazása is. Az épület padlóvonala az udvar szintjéhez képest jelentősen magasabb lett. Napjainkban már 1 m körül van. Az ablakok is jóval nagyobbak lettek a korábbiakhoz képest. Az utóbbi évtizedekben az ablak feletti áthidalást szinte kizárólag 15X15 cm keresztmetszetű faragott akácfagerendával oldották meg még tégla, vagy más szilárd anyagú épületnél is. Településünkre nem jellemző, de mint érdekességet megemlítem, van település ahol vasbeton áthidalást alkalmaznak a vertfalú épület ablaknyílásának áthidalására. (Somogyzsitfa, Kallósd). Valamennyi földfalú épület oromfalát korábban kóróból (napraforgószár) vagy vesszőfonásból készítették lécvázra. Később lécből, husángból, ritkábban vályogból készült az oromfal, valamennyi sártapasztást kapott. Deszkából készült oromlezárás nem túl sok volt településünkön, így azok díszítése sem jelentős. Századunk első felében válik általánossá a vályogból és téglából készült oromfalazat (15 cm vastag erősítő pillérekkel, speciális kapcsokkal rögzítve a szarufához. Az oromfalat a tetőszerkezetek elkészülte után építették. Födém és tetőszerkezet készítése A födém és tetőszerkezet valamennyi földfalú épületen hozzávetőleg azonos módon készült, ezért szükségtelennek tartom e fázist külön-külön tárgyalni. Némi különbség csak a sövényfalú házak esetében és a tetőlécezés terén van. Másfajta lécezést kell készíteni nád, zsup, zsindely, hódfarkú, illetve hornyolt cserépfedés esetén. Erre a megfelelő helyeken majd részletesebben kitérek. A falszerkezet elkészülte után került sor a födém és tetőszerkezet építésére. Elsőnek emelték helyére a faragott 18—20X25—30 cm keresztmetszetű mestergerendát, a falakra nyúló végeit teherelosztó alátét gerendákra fektetve. A mestergerendákba régebben gyakran belevésték a ház készítésének évszámát. Ez ma felbecsülhetetlen jelentőségű a falusi építkezéssel foglalkozó szakemberek számára. A mestergerenda elhelyezése után a keresztgerendákat emelték helyükre. Településünkön a mestergerendát gerendának, a keresztgerendákat egyértelműen ..falyónak, falyóknak" nevezték, 1 0 illetve nevezik ma is. A falyók keresztmetszete általában 10X12 cm. A falyók falon fekvő végei alá sárgerendát helyeztek. Ez lehetett gömbrúd, hasított vagy faragott fa, esetleg deszka. A sárgerendának is teherelosztó szerepe van. A sárgerenda tornácoszlopok felett haladó részét — amely csaknem kizárólag faragott fából készült, és ez esetben már tartógerenda szerepe van — a helybeliek beleértve a régi mestereket is — ,,majorpank"-nak nevezték. A majorpankot ágasokkal, (tornácoszlopokkal) támasztották alá. A tornácoszlopok általában 10X10 cm körüli keresztmetszetű faragott fából készültek, sok esetben faragott motívumokkal díszítve. 1 1 Alul küszöbfára, (talpgerendára) lettek állítva, felül könyökfa-párral gyámolították. Valamennyi csatlakozó kötés csapolással készült. A múlt században elég ritkán, századunkban már egyre gyakrabban a fa tornácoszlopok helyett 30 X30-as tégla vagy 9 Ekkor vertfal már alig készült. Általában a sár- és vályogfal terjedt el településünkön. 10 Makány Sándor: Magyar szófejtések. 105. sz. (Bp. 1980.) 18—19. oldal. A koszorúgerendát nevezi falyógerendának. Hajdúdorogon egyértelműen a keresztgerendát nevezik így. 11 Sajnos meglevő faragott motívumokkal díszített fa tornácoszlopot már nem lehet találni településünkön. 166.
