Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Ruszoly József: Mészáros Károly és a rutén nemzetiségi törekvések 1861-ben
saját nemzeti fellebviteli bírósággal és „nemzeti felsőbb iskolával" rendelkezne. A pesti egyetem a magyaroké és a németeké maradna, a jogakadémiák viszont felosztandók a többi kerület között. 3. Mint minden nemzet és vallásközösség, Magyarország oroszai is régi joguk alapján [!] évente autonóm nemzetgyűlést tarthassanak, melynek hatásköre — a kerületi határokra tekintet nélkül — a nemzet ügyeire, a vallási és iskolai igazgatásra terjed ki. E gyűlés önállóan kezeli az egyházi és iskolai alap rábízott részét. Az uralkodó által kinevezett világi társelnöke a felsőtábla tagja legyen. A románok példájára az oroszok számára is önálló metropolitát kér, a huszti székhelyű máramarosi püspökség visszaállítását, valamint az egyházi és iskolai ügyek vitelére hivatott törvényhatósági szintű egyházi szervek (Protopresbyteritate, Archimandrien) helyreállítását szorgalmazza. 4. Mint minden nemzet, Magyarország orosz nemzete is egy-egy önálló osztályt kér a központi szervekben: az udvari kancelláriában, a Helytartótanácsban, a hétszemélyes táblában és a kamarában. Pest-Buda növekvő orosz lakosságára, valamint továbbra is ott tartandó országgyűlésekre tekintettel a fővárosban orosz templom építését igényli, melynek lelkésze az ott állomásozó katonaságnál a garnizon-káplán feladatát is ellátná. 5. Végül azt kéri, hogy az utolsó évtizedek nyomása alatt elszegényedett orosz nemzetnek törvényileg engedtessék meg, hogy egyházi és más szellemi igényei kielégítése céljából a Monarchián kívül is gyűjtéseket indíthasson; az előbbi célból könyveket behozhasson, s biztosíttassék számára — akár tömegesen is — a kivándorlás joga arra az esetre, ha e jogos és mérsékelt kívánságai nem teljesülnének, avagy az 1830. és 1849. közötti nemzeti elnyomás [!] megismétlődne. 4 8 Hasonló gondolatkörben mozogtak azok a programok is, amelyeket az 1861 nyarán éppen a Mészáros Károly szerkesztett Kárpáti Hírnök kritikus híradásaiból ismer a szakirodalom. 4 9 Maga Mészáros Károly önéletrajzában sikeresnek tartotta Szózatát, hiszen ha a magyar lapok hallgattak is róla, mégis olyan — részint tiltakozó — rutén megnyilatkozásokat váltót ki, melyek szerzői — miként a beregiek esetében láttuk —• elhatárolták ugyan tőle magukat, ugyanakkor „tiltakoztak minden oly törekvés ellen, mely újabb nemzeti elkülönülésre vezetne". Mészáros külön megemlítette Homicskó Sándort, aki nem röstellt írása megcáfolására „egy egész brochérét írni, természetesen a legmerevebb pánrusz szellemben". 5 0 IV. Amint az irodalomból is ismeretes, a rutén mozgalomnak a Schmerling-féle provizórium időszakában is Dobránszky Adolf maradt a mozgatója. Bécsből 1861. október 30-án az esperesekhez intézett körlevelében a rutének lakta községek egyházi és világi vezetőitől felhatalmazást kért arra, hogy ügyükben a királynál eljárjon. 5 1 Körlevele nem talált egyértelmű helyeslésre. „Minden oldalról zaj, sugdolózás keringett az [egyház-]megyében — írta Markos György —, míg végre ... megyéspüspökünk fel lőn szólítva Dobránszky Adolf úr által, miszerint a szentszék részéről eszközöljön számára, vagy [annak], ki iránt legfőbb bizalom megmutatkozik, egy meghatalmazást, [hogy] ennek alapján Ö Felségéhez járulva a nép nevében a kitűzött nagy célt elérhesse." Popovics Bazil mun48 Dobransky i. m. 108—111. 49 Mayer i. m. 29. 50 Mészáros i. m. 72. Megjegyzendő, hogy ezt Mayer Homicskó Miklósnak tulajdonítja (29.). 51 Mayer i. m. 33. 141.
