Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Ruszoly József: Mészáros Károly és a rutén nemzetiségi törekvések 1861-ben
radt, „Szintay János 1848-beli képviselő s erélyes kormánybiztos ellenében". A jelölttársa ellen a választás előtt „rágalmazó iratot" terjesztettek, 1 8 amiről később Dercsényi József azt állította, hogy abban „csak tényeket említettek". 10 Eötvös Tamás vásárosnaményi birtokos közfelkiáltással jutott a munkácsi mandátumhoz. 2 0 ,,E választó kerületnek egy része magyar, másik rutén ajkú és vallású nép, kik — köszönet fölvilágosult vezetőiknek, lelkes hazafias érzelmű papjaiknak — annyira megértették a kor kívánalmát, hogy egyesítve, közakarattal, mely talán páratlan a maga nemében, a hon egyik vértanúját, Eötvös Tamást, az 1848-ki törvényes minisztérium által e megyének kinevezett főispánját választá meg képviselővé." Eötvös politikai hitvallását Nizsalovszky János szentmiklósi rutén esperes magyarázta meg a választóknak.1 Bár [Nagy]-Bereg mezővárosában eredetileg március 14-re volt kitűzte a választás, arra — állítólag Mészáros személyes megjelenését ellensúlyozandó — csak 22-én került sor. Sipos Ferenc tudósításában erre a választásra is vonatkoztatva azt írta, hogy „kiemelkedő azon testvéri egyetértés, mely a beregi oroszok és magyarok közt uralkodik." „Beregben a magyar választók az orosz választóknak zászlókkal mentek elébe, egymást testvériesen üdvözölve vonultak a városba, hol az egyesült érzelem egyhangúlag kiáltá ki Buday Lőrinc urat képviselőnek." 2 2 „Több beregi magyar—orosz" a Magyar Sajtóban közzétett levele viszont neméppen a testvéri egyetértésről tanúskodott. „Azt hittük — írták —, amidőn a népelemek közötti fennálló közfalak az 1848. és 1860-ik évek szabadabb szelleme által a feudális rendszer megbuktatásával leromboltattak; merő képtelenség volna gondolni is, hogy a műveltebb osztályban találkozzanak még olyanok is, akik egy jelentékenyebb számú, compactabb ősi népelemet egyedül vallási vagy nemzetiségi ellenszenvből, nem tekintve a méltányos jogosságot, nem az egység kapcsainak ezáltal könnyen megtágulhatását, alkotmányos jogainak gyakorlatában nyilván korlátozni, s azt elnyomni minden áron óhajtaná." A cikkírók szerint restellni való, hogy e megyében a 80 000 „tiszta orosz elemnek egy fő [-szolga] bírája" sem volt, s bár négy kerületből háromban „a magyar—orosz elem szembetűnően túlnyomó volt", az a „világért sem" tartott volna igényt három mandátumra, hanem készségesen átengedte a teret a római katolikus és református magyar jelölteknek, minek fejében csupán a felvidéki kerülethez kívánt „hűn és szigorúan" ragaszkodni. Állításuk szerint e kerület lakosságából 31 000 volt a rutén és csak 5000 a magyar nemzetiségű, ezért ott — mint írták — „vallásunkbeli, Ungmegye törvényszéki választott ülnökét s közbirtokos Mészáros Károly urat, kit ismer a hon, tisztel, becsül minden jóakaró művelt hazafi, ki a magyar irodalomnak húsz év óta egyik termékenyebb munkatársa, a közbizalom által követségi állomásra kijelölte". Mészáros fölléptetését „többen a magyar testvérek közül" ellenezték; szegénységi bizonyítványnak tartották volna, ha mint idegent megválasztják. A cikkírók szerint ennek ellenére az egész kerületnek, „néhány bilkei köznemest kivéve egy szív s lélekben óhajtása volt Mészáros Károlyt... megválasztani", de az ellenfél „erőszakos s törvényellenes fellépése, az egyenjogúság, a testvériség dicső eszméinek ilykora rút megsértésével sem átalotta minden lehető módon megakadályozni". A szavazatszedő bizottmány tagjai, különösen pedig a tisztviselők ... a legutolsó pandúrig s erdőkerülőig mindenféle rábeszéléssel s hivatalokkali viszszaéléssel s fenyegetéssel a népet részükre ..., lelkészik iránt bizalmatlanságra csábítani e nehéz időkben elég könnyelműen a legrosszabb s legcéliránytalanabb politikával tűzték ki maguknak". Buday Lőrinc hívei a választás előtt megtá18 Magyarország 1861. március 17. 19 Magyarország 1861. március 28. 20 Magyarország 1861. március 19., Sipos i. m. Sürgöny 18861. március 26. 21 Mezei József: Beregmegye, Munkács (Képviselő-választás). Magyar Sajtó 1861. március 23. 22 Sipos i. m. Sürgöny 1861. március 26. 132.
