Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
lyi táblához fellebbezéssel élni. 8 0 Az 1797-ben kiadott újabb rendelkezés pedig akkor is kötelességükké tette a fellebbezést, ha az elsőfokú bíróság a halállal büntetendő cselekmény tettesét enyhébb büntetésre ítélte vagy a vád alól felmentette.^ 1 A fellebbezési jognak még ez a korlátozott mértékű megadása is azt jelentette, hogy a hajdúkerületi törvényszék 1793-tól 1836-ig hozott 1849 elsőfokú ítéletének 7,4%-a a fellebviteli bíróság elé került. Az 1836:XVII. tc. tovább bővítette a nem nemesek fellebbezési jogát. Ha nemessel együtt mint tettestársak követtek el bűncselekményt és az elsőfokú ítélet ellen a nemes fellebbezéssel élt, ez a jog, tekintet nélkül a kiszabott büntetés mértékére, őket is megillette. E törvény szerint akkor is fellebbezhettek, ha a vádló tiszti ügyész hivatalból volt köteles fellebbezni, végül ha az ítélet hivatali állásuk elvesztésével büntette őket. A fellebbezési jognak ez az újabb kiterjesztése tovább növelte a hajdúkerületi törvényszék ítéletei elleni fellebbezések számát s 1836-tól 1848-ig már az ügyek 9,2%-a került a királyi táblához. 8 2 1849. május 17-én a minisztertanács megszűntette a királyi és hétszemélyes táblát, ezek helyett az Országos Törvényszéket és a Hétszemélyes Törvényszéket állította fel. A Hajdúkerület törvényszékének elsőfokú ítélete ellen az Országos Törvényszékhez lehetett fellebbezni. Mivel az ellenséges megszállás miatt az Országos Törvényszék néhány hétig állott fenn és csak június 23-tól 30-ig tárgyalt, a Hajdúkerület törvényszékének csupán egyetlen ítéletét terjesztették fel ide a bejelentett fellebbezés elbírálása végett. 8 3 A szabadságharc bukása után az ország eddigi közigazgatási beosztása hatályát vesztette s helyette Ferenc József 1849. október 17-én kelt jóváhagyásával öt katonai kerületet szerveztek. Ezek egyike a Nagyváradi Kerület volt, ide tartozott többek között a debreceni polgári kerület, amely Észak-Bihar, Szabolcs és Szatmár megyék mellett a hajdúvárosokat is magába foglalta. A debreceni polgári kerület élére Uray Bálint cs. kir. udvari tanácsost nevezték ki. Az új politikai helyzetben a Hajdúkerület alkapitánya tőle kért felvilágosítást, hogy a Kerület gyakorolhatja-e továbbra is a büntetőigazságszolgáltatást. Uray 1849. december 12-én azt válaszolta, hogy a kerületi törvényszék minden büntető ügyben az eddigi gyakorlat és törvények szerint eljárhat, azonban a főbenjáró és fellebbvitel alá tartozó ügyeket az új törvénykezési rendszer hatályba lépéséig tartsa a kerületi törvényszék pertárában. 8 4 Ennek a közlésnek az alapján 1850 márciusában és májusában még megtartották a büntető ügyek tárgyalását, 56 elsőfokú ítéletet hoztak, ebből az érdekeltek 7 ellen éltek felebbezéssel. Minthogy ezt követően az abszolutizmus a közigazgatás és igazságszolgáltatás átszervezése során a Hajdúkerületet eltörölte, a kerületi törvényszék működése 11 évig szünetelt. Az októberi diploma 1860-ban helyreállította ugyan a politikai és igazságügyi igazgatást s a Hajdúkerületet is visszahelyezte korábbi helyhatósági jogaiba, a kerületi törvényszék azonban csak 1861 nyarán kezdte meg ismét munkáját. Apponyi György országbíró 1861. április 17-én értesítette a Hajdúkerületet, hogy az Országbírói Értekezlet javaslata alapján a király elrendelte a még fennálló cs. kir. bíróságok feloszlatását, működésük azonnali megszüntetését és a tör80 HBmL. Ker. közgy. jkv. IV. A. 502/a. 11. k. 1791. Mindszent hó 22. N° 5. 17164. sz. rendelet. 81 Uo. 13. k. 1797. Böjtelő hó 27. N° 29. 1015. sz. rendelet. 82 A Hajdúkerület törvényszéke 1793—1836-ig 1849, 1836-tól 1848-cal bezárólag pedig 1366 elsőfokú ítéletet hozott, ezekből 137, illetve 125 ellen éltek fellebbezéssel. 1793—1836-ig 4811 vádlott állt a bíróság előtt, köztük 466 nemes, 1836—1848-ig bezárólag 3165 volt a vádlottak száma, ebből 561 nemes. A statisztikai adatokat a szerző állította össze a büntető ügyek iratai alapján. 83 HBmL. B. ügyek. IV. A. 505/e. 110. csimó. 1849. Fasc. 4. V. N° 18. 84 Uo. B. ügyek jkv. IV. A. 505/d. 4. k. 1849. dec. 19. 112
