Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
megyei törvényszéket, hanem a judicium subalternumot kellett érteni. Tekintettel azonban arra, hogy az új elsőfolyamodású bíróságok személyzetének kinevezése csak 1787. július 19-én történt meg és a bíróságoknak 1787. szeptember 1-én kellett működésüket megkezdeniük, a Hajdúkerület törvényszéke 1787. augusztus 28-ig változatlanul ellátta a büntető ügyek tárgyalását. Az ekkor folyamatban maradt ügyek iratait aztán a Kálióban felállított új bíróságnak adták át. II. József a kiváltságos kerületeknek nemcsak a bíráskodási jogát szüntette meg, hanem magukat a kiváltságos kerületeket is és területüket a szomszédos megyékbe olvasztotta be. így egyesítette a Helytartótanács 1788. január 9-én kelt rendeletével a hajdúvárosokat Szabolcs megyével. A Novus ordo egyik igen lényeges rendelkezése — az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól elválasztása mellett — a fellebbezési jog korszerűnek mondható szabályozása volt. Az elsőfokú bíróság büntető ítélete ellen a nemesek a királyi táblához, a nem nemesek pedig az 1723:31. tc-vel szervezett, lakóhelyük szerint illetékes kerületi táblához élhettek fellebbezéssel a kiszabott büntetés mértékétől függetlenül. 7 7 A Hajdúkerületben a fellebbezési jognak ez az új szabályozása azonban nem ment át a gyakorlatba. A kerületi törvényszék 1786-ban — tehát a Novus ordo hatályba lépésének évében — 61 büntető ítéletet hozott s mindössze 1 ellen, az 1787. augusztus 28-ig kihirdetett 25 ítéletből pedig egy ellen sem éltek fellebbezéssel a királyi, illetve kerületi táblához. 1786-ban a városokban hozott ítéletek közül is csak 1 ellen érkezett fellebbezés a kerületi törvényszékhez, 1787-ben pedig egyetlen városi ítélet ellen sem jelentettek be perorvoslatot. II. József 1790. január 26-án visszavonta rendeleteit. 7 8 Ezzel a Hajdúkerület korábbi önállósága s jogköre helyreállt és 1790. márcus 3-án a törvényszék már megkezdte a büntető tárgyalásokat, elsősorban azokban az ügyekben, amelyek még a kállói judicium subalternum előtt indultak, de ott nem fejeződtek be. A hajdúvárosok tanácsainak szervezete és hatásköre is úgy állt vissza, mint amilyen Szabolcs megyével egyesítésük előtt volt. II. Józsefnek a fellebbezési jog szabályozására vonatkozó rendelkezése — reformjainak bukása után — nem tűnt el nyomtalanul jogfejlődésünkből. 1790ben a kibontakozó társadalmi progresszió következtében a törvényhozás nem zárhatta el a polgárokat és más közrendűeket a fellebbezési jogtól és azt II. József szabályozásához képest jelentős korlátozással ugyan, de kénytelen volt megengedni. Az 1791:43. tc. értelmében a nemesi kiváltságokkal nem rendelkező polgárok és más közrendűek az elsőfokú bíróság ítélete ellen az esetben élhettek fellebbezéssel a királyi táblához, ha legalább 3 évi börtönre vagy egyszerre elszenvedendő 100 bot, illetve korbácsütéssel felérő főbenjáró büntetésre ítélték őket. A hétszemélyes táblához azonban csak akkor jelenthettek be fellebbezést, ha a királyi tábla másodfokú ítéletével halálbüntetést szabott ki. 7! J A Hajdúkerület bűnfenyítő törvényszékének ítéletei ellen is az 1791:43. tc. rendelkezései szerint lehetett fellebbezni. A Helytartótanács 1791-ben elrendelte, hogy „a gonosztevők mellett dolgozó fiscalisok" az 1791:43. tc-ben írt vagy ennél súlyosabb büntetést kiszabó ítéletek ellen minden esetben kötelesek a kirá77 A Novus ordo rendelkezéseit részletesen 1. Varga Endre: A királyi curia 1780— 1850 (Budapest, 1974) 50 s köv. 78 A történettudomány eddigi álláspontja szerint a visszavonás kelte január 28. Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás c. könyvében meggyőző érvek és adatok alapján mutatja ki, hogy a visszavonás már január 26-án megtörtént. (Budapest, 1978) 29—45. 79 A nem nemesek fellebbezési jogának megadása ügyében az igazságügyi kérdések rendezésére kiküldött vegyesbizottság szenvedélyes vitáira 1. Hajdú Lajos: i. m. 67—72. 111
