Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
szesen 40—65 napon át. Ezt az ügyek és vádlottak számának emelkedésén kívül a gyorsabb elintézéshez fűződő jogpolitikai érdekek is szükségessé tették. A főkapitány 1865-ben olyan új rendet akart bevezetni, hogy a törvényszék tagjai az év minden hónapjában legalább 8—10 napig állandóan tartózkodjanak Böszörményben — a törvényszék székhelyén — még akkor is, ha a tárgyalásokat már előbb befejezték, mert érkezhetnek rendkívüli ügyek, amelyekben azonnal intézkedni kell. Az emiatt támadt vitában a törvényszék tagjai arra hivatkoztak, hogy az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a kerületi törvényszéket az 1848 előtti szervezettel állította vissza, annak tehát nélkülözhetetlen tagjai a városi kiküldöttek is. Ha ők a tárgyalások befejezése után nem térhetnek haza, ez egyfelől a hatáskörükbe tartozó városi ügyek elintézését károsan hátráltatná, másfelől a városi pénztárt is felesleges kiadásokkal (napidíj stb.) terhelné. Ha azonban az ügyek száma megkívánja, a törvényszék nem 8—10 napig, hanem hosszabban is folytatja a tárgyalásokat, de a hazai bíróságok országgyűlésileg kilátásba helyezett átszervezéséig a kerületi törvényszék ősi, törvényileg szentesített eljárási köre maradjon változatlan. 7 3 Végül is a kerületi közgyűlés úgy döntött, hogy az ülések befejezése után érkező ügyekben a halaszthatatlan intézkedéseket a hivatali állásánál fogva állandóan Böszörményben tartózkodó másod alkapitány tegye meg, akinek egyébként is hivatali kötelességéhez tartozik az első alkapitány akadályoztatása esetén a törvényszéki tárgyalásokon az elnöki tiszt ellátása. 7 4 A másod alkapitánynak a büntető ügyekben való intézkedésére azonban a kerületi törvényszék fennállásának még hátralevő éveiben nem került sor, az pedig nem fordult elő, hogy a tárgyalásokon ő helyettesítette volna az első alkapitányt. 6. A büntetőbíráskodás II. József reformjától az állami bíróságok megszervezéséig Szabolcs megye nemcsak a letelepítést követő évtizedekben, hanem még a XVIII. század folyamán is újból és újból megkísérelte, hogy a hajdúvárosokat joghatósága alá hajtsa. E törekvései azonban a hajdúk elkeseredett ellenállása miatt nem vezettek sikerre. A kerületi közgyűlés pl. 1717-ben úgy határozott, hogy ha az országgyűlés vármegyei jurisdictio alá veti őket, készebbek lesznek inkább lakóhelyeiket pusztára hagyni és az országban széjjeloszlani. Hajdú szabadságuk megtartása érdekében anyagi áldozatoktól sem riadtak viszsza. Pálffy János kassai főkapitánynak 30 borjas tehenet ígértek arra az esetre, ha közbenjár a megyei jurisdictiótól mentesítésük érdekében. 7 5 Ilyen körülmények között a városi tanácsok és a Hajdúkerület II. József igazságügyi reformjainak hatályba lépéséig zavartalanul gyakorolták bíráskodási jogukat. Ezt az 1786. január 1-én életbe léptetett Novus ordo — új rend — még nem érintette. Csak az 1786. június 9-én kelt rendeletben szögezte le II. József azt az elhatározását, hogy a kiváltságos kerületek — ide tartozott a Hajdúkerület is — ítélkezési jogát megszüntetni. Ennek megvalósítása végett 1786. november 30-i rendeletében kimondta, hogy a kiváltságos kerületek közgyűléseinek és a városoknak büntetőbíráskodási hatáskörét az újonnan szervezendő elsőfokú bíróságok, a judicium subalternum-ok veszik át. Teleky Sámuel királyi biztos 1787. március 10-én Váradon kelt levelében közölte a Hajdúkerülettel az uralkodónak azt a rendelkezését, hogy „ezen Districtusnak criminalis processusai a Szabolcs vármegyei törvényszék előtt follyanak", 7 6 ami alatt természetesen nem az eddigi vár73 Uo. 3. k. 1865. máj. 31. N° 247. 74 Uo. 1865. dec. 1. N° 594. és 1866. jan. 29. N° 54. 75 Uo. Ker. közgy. jkv. IV. A. 502/a. 2. k. 1717. június 15-i határozat. 76 Uo. Hajdúböszörmény közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: Hbösz. közgy. jkv.). V. A. l/a. 2. k. Teleky levelének 8. pontja. 400—404. 110
