Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
vádlottakat legfeljebb azzal fenyegették, hogy hasonló cselekmény újbóli elkövetése esetén a hajdúvárosok közönséges magisztrátusának keze alá adják őket. 4' A városi tanácsok hatásköri túllépését a kerületi törvényszék az eléje került fellebbviteli ügyek vagy panaszok alapján állapította meg s ilyen esetekben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésével utasította tiszti ügyészét, hogy az eljárást a kerületi törvényszék előtt indítsa meg. A hatáskör rendezésére csak a XIX. század elejétől kezdve tettek kísérleteket. A királyi biztosnak a városok igazságszolgáltatásával kapcsolatban közölt „kedvetlen tapasztalásai" arra késztették a Hajdúkerületet, hogy az elsőfokú ítélkezést rendszeresen kísérje figyelemmel. Ezért 1836 februárjában a közgyűlés elrendelte, hogy a városi tanácsok az előttük folyamatban volt ügyek elintézéséről negyedévenként tegyenek jelentést. 4 6 A beküldött kimutatásokból nemegyszer állapították meg, hogy az elsőfokon jogerősen elbírált ügyek között vannak olyanok is, amelyek vitán felül a kerületi törvényszék hatáskörébe tartoznak. Az ilyen jogerős ítéleteket hivatalból helyezték hatályon kívül és az eljárást a kerületi törvényszék előtt folytatták le. A negyedévi jelentésekből szerzett tapasztalatok alapján a közgyűlés szükségesnek tartotta, hogy a városok hadnagyai és egyéb tisztviselői részére 1837ben kiadott Utasításban a büntető hatáskört is rendezze. Ezt úgy oldották meg, hogy a városi tanácsok hatáskörébe utalták azokat a kisebb vétségeket, amelyek miatt 12 pálcánál vagy ugyanennyi napi fogságnál súlyosabb büntetés nem szabható ki. Eredetileg a büntetés mértékét 30 pálcában, illetve egy hónapi fogságban akarták megállapítani, de a királyi biztos ez ellen kifogást emelt, mondván, a szolgabírák is legfeljebb 12 pálcaütést szabhatnak ki, ennyi legyen ezért itt is a büntetés felső határa, a fogság maximumát pedig négy napban kívánta megszabni. A közgyűlés a pálcabüntetés mértékével egyetértett, de a fogság időtartamára vonatkozó álláspontot nem fogadta el. 4 7 A hatáskörnek ilyen szabályozása azonban nem vezethetett eredményre. Az általánossá vált gyakorlat szerint az ítélkező szervek a büntetés mértékének megállapításánál az elkövetett cselekmény súlya mellett figyelembe vették a vádlott személyében rejlő tulajdonságokat, a javára és terhére fennforgó enyhítő, illetve súlyosbító körülményeket is. A büntetés mértékének megállapítása tehát a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés volt, mint ahogy a büntetési tételek korlátai között ma is az. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy az olyan szabályozás, amely nem a bűncselekmény objektív súlyához, hanem a szubjektív szempontokat is számba vevő mérlegelés alapján kiszabható büntetés mértékéhez kötötte a hatáskört, — bizonytalanságot szült. Ezért aztán a kerületi törvényszék az Utasítás hatályba lépése után is gyakran állapított meg hatásköri túllépést, amelyben azonban nagyon csekély szerepe volt a városi tanácsok részrehajlásának, nevezetesen annak, hogy a tettes iránti rokonszenv alapján a kerületi törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekményt azért bírálták el, hogy a vádlott enyhébb büntetést kapjon. A királyi biztos 1838-ban panasz folytán hozzá került két bűnügy alapján tehát eltúlzott következtetéseket vont le, amikor súlyos szavakkal ítélte el a városi tanácsok eljárását. „E két tárgyban közbejött iratok új bizonyságai annak — írta a Kerület főkapitányának —, hogy és mi45 HBmL Hajdúnánás közgyűlési jegyzőkönyvek. IV. A. 301/a. 3. k. N° 391. 1764. febr. 25. Uo. Vpércs közgy. jkv. V. A. 501/a. 2. k. 1770. jan. 19. Kolos Mihály ügye. Uo. Dorog közgyűlési jegyzőkönyvek. V. A. 101/a. 3. k. 1772. júli. 27. és 31. Farkas János és társai ügye. 1773. júni. 30. Szűcs István ügye. Uo. Hszob. közgy. jkv. V. A. 402/a. 3. k. 1766. aug. 16. Fejér András ügye. 1774. aug. 16. Sóvágó János ügye. 1775. márc. 1. Márton Mihály ügye. 1776. ápr. 1. Vágó János ügye. 1779. júli. 19. Zádori István ügye stb. 46 Uo. Hajdúkerület törvényszékének iratai. A büntető törvényszék jegyzőkönyvei (a továbbiakban: B. ügyek jkv.) IV. A. 505/d. 3. k. 1836. febr. 10. N° 9. 47 Uo. Ker. közgy. jkv. IV. A. 502/a. 29. k. 1837. szept. 11. N° 511. 103
