Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúböszörmény, 1983)
TÖRTÉNELEM - Nagy Sándor: A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodásának szervezete 1606—1871
mara direktora a hazai törvények alapján a legszigorúbban jár el vele szemben. 3 7 Az is előfordult, hogy kényesebb természetű ügyben a főkapitány a nyomozati iratokat felterjesztette a kassai kamara direktorához állásfoglalás végett, így pl. 1761-ben Erdélyi István, a kerületi jegyző szolgalegénye ittasan káromkodott, „magát magyar kurucnak" mondta s a kerületi jegyző deákját, Csiha Istvánt, fejszével többször megütötte. Erdélyi egyik kihallgatása során azt vallotta, hogy a deák neki a kérdéses alkalommal arról beszélt, hogy a bátyja kapitányi rangban „a Prussiai királynál" szolgál, onnan levelet és pénzt küldött, s a bátyja után ő is megy a „Prussushoz", mert látja, hogy itt „uraságra nem kaphat". Ezen az értendő, hogy itt képességének megfelelő hivatalhoz nem juthat. Még folyt a hétéves háború s nyilván ez késztette a főkapitányt, hogy a további eljárásra utasítást kérjen. A kamarai direktor azt válaszolta: megértette, milyen ügybe keveredett Erdélyi István, de hogy állást foglalhasson, a kerületi törvényszék szabályszerűen járjon el az ügyben, a hozandó ítélet végrehajtását azonban tartsa függőben mindaddig, amíg az újból felterjesztendő iratokból megállapíthatja, hogy a dolgot maga elintézheti-e, vagy feljebb terjeszti és onnan várja a döntést. 3 8 A kerületi törvényszék előtt csak ezt követően indították meg az eljárást. A részletesen indokolt ítéletben megállapították Erdélyi bűnösségét, ezért 100 pálcaütésre és 6 esztendeig Temesváron talicskázásra ítélték. Megállapították továbbá, hogy Erdélyinek a Csiha István „ellen való beszéde merő költemény, melyet mint aféle gonosz ember csak bosszúságában maga koholt .. . Mindazonáltal, hogy csak a legkisebb circumstantiát is az ilyen dologban a Törvényszék megvetni ne láttassék, a felsőbb instantiáknak (hatóságoknak) további kegyes rendeléséig ezen Csiha István is kezesség alá vetetni szükségesnek ítéltetik." 3 9 Az adott politikai viszonyok között nemcsak a Hajdúkerület törvényszéke, de a kamarai direktor is óvatos volt. Nem döntött, hanem továbbküldte az iratokat a Helytartótanácshoz. Itt úgy határoztak, hogy Erdélyi a Hajdúkerületben köteles 6 évet eltölteni közmunkában, Csiha István pedig, mivel ártatlansága nyilvánvaló, nemcsak minden büntetéstől, hanem a kezességtől is felszabadítandó. 4 0 1763 októberében Bodnár István és 3 társa azzal vádolta a böszörményi tanácsot, hogy „hamis lelkű királyi parancsolattal áll elő" és ezért nem tart tisztújítást. Majd amikor a katonaság elszállásolásáról tárgyaltak, Lakatos György a tanácsházára ment és az egész tanácsot „hamis lelkűnek" mondta. A lázongókat emiatt vasra verték és letartóztatták. A főkapitány azonnal jelentést tett Csáky Antal direktornak és további rendelkezést kért. Mivel a letartóztatottak is panaszt tettek, Csáky vizsgálatot rendelt el és ennek teljesítésével a fő- és alkapitányt bízta meg. A vizsgálat és nyomozás befejezése után az ügyész vádat emelt mind a négy letartóztatott ellen. A kerületi törvényszék két vádlottat 50— 50 botütésre ítélt, két vádlottat pedig felmentett s az iratokat hivatalból felterjesztette a direktorhoz. Az ügyben azonban Csáky nem egymaga intézkedett, hanem Direktorális Széke (Inclyta Sedes Directorialis) hozott másodfokú ítéletet/' 1 1768-ban a kerületi törvényszék Tóth Istvánt gondatlanságból elkövetett emberölésért 1 évi börtönre és ez alatt két ízben 100 botütésre ítélte. Bár Tóth nem 37 Uo. B. ügyek. IV. A. 505/e. 1759. Fase. G. N° 12. Oláh Mihályné ügyével kapcsolatban Csáky Antal 1762. febr. 27-i levelét 1. Ker. közgy. ir. IV. A. 502/b. 10. csomó. 1762. Fasc. 16. N° 16. 38 Uo. Ker. közgy. ir. IV. A. 502/b. 10. csomó. 1761. Fasc. 16. N° 48. Csáky Antal 1761. június 29-i levele. 39 Uo. B. ügyek. IV. A. 505/e. 1761. Fasc. J. N° 26. 40 Uo. Ker. közgy. ir. IV. A. 502/b. 10. csomó. 1761. Fasc. 16. N° 48. 41 Uo. B. ügyek. IV. A. 505/e. 1763. Fasc. L. N° 12. 101
