Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Ácsné Dankó Éva: A zsákos teherhordásról és egy érdekes fajtájáról

a legkülönfélébb anyagokat, termeivényeket szállítanak, mégpedig mind nők, mind férfiak. A teher nagyságától és a szállítás céljától függően, talán több férfi használja ezt a teherhordási módot mint nő. Például szemesterményt, korpát, darát, kukoricát inkább a férfiak zsákolnak, míg krumplit, gyümölcsöt, zöldségféléket, különféle háztartási anyagokat inkább a nők hordják. Piacra vagy piacról jobbára nők, míg malmokba, darálókba, különféle műhelyekbe, vagy fizetségként mestereknek, kölcsön visszaadásként a kölcsönzőnek, inkább a férfiak hordták így a terhet. Mezőtúron, a heti vásárra, számtalan asszony így, átalvetőként használt zsákban viszi fel eladni a búzát, rozsot, a szemes tengerit, a korpát, a különféle finomságú tengeri darát, a heredarát, az árpát. Gyulára, a gyulavári asszonyok hasonló módon szállítják a salátát, a kel- és édeskáposztát, az uborkát. Sarkadon láttam ilyen módon két kannában mézet vinni, míg Berettyóújfaluban azonos módon két kannával tejet vitt egy ember. Mindkét esetben a kannákat a zsákba állították. Ugyancsak Berettyóújfaluban láttam, hogy a tejporgyárból, ugyanezzel az eljárással, savót vittek a város távoli helyeire, illetve a környék tanyáira. Berettyószentmártonból így, átalvetőszerűen használt zsákban viszik rendszeresen a krumplit eladni Berettyóújfaluba. Pécsre Pécsváradról így szállítják a gesztenyét, Zengővárkonyból pedig Pécsváradra. A különböző darálók, cseretelepek, táp (állati élelem) elosztóhelyeken különösen sok ilyen teherhordási móddal, eszközzel találkozhatunk. A hízóba fogott sertés számára húsz-harminc kilónként viszik a tengerit ledaráltatni és hozzák vissza a darát. Sarkadon, ahol sok sertést hizlalnak; Hajdúböszörményben, ahol több daráló is működik, Nagylétán, ahol ugyancsak sok háziállatot tartanak, gyakran láttam hasonló élelemszállítást. Nagylétán meg Túrkevén figyeltem meg, hogy piaci napon, tanyasi asszonyok átalvetőként használt zsákba téve kenyereket vittek haza a boltokból. Debrecenben a zsibogóba (ócskapiac) sokan így szállítják ki az eladásra szánt kenyérhajat, száraz kenyeret. Akik pedig megveszik, nem egy alkalommal így is viszik haza. Hanván (Chanava), a Sajó-völgy közeli kisebb falvaiba, a Hanvához tartozó pusztákra, a boltból vásárolt kenyérrel együtt más természetű bolti árut, háztartási szereket és eszközöket (szappant, mosószert, élesztőt dohányárut, péksüteményt kávét, sót stb.) is így szállítottak haza. Hajdúnánáson, a piactéren árusító bükki meszesektől a meszet is így vitték és viszik haza a vevők. Hajdúdorogon, a ház felmázolásához szükséges sárga földet hordták így haza, főleg asszonyok. Petére (Petea) Csengerből vagy Szatmárnémetiből (Satu Mare) a falu kovácsa így szállította ki esetenként a kovácsszenet. Hajdúnánáson a kommenciós borbélynak így vitte el az előre kialkudott búzát vagy tengerit, esetleg lisztet a gazda, a magát rendben tartó legény. Hajdúböszörményben a piacon négy-hat dinnyét is vettek egyszerre. A dinnyéket ugyancsak így, átalvetőként használt zsákban, a terhet két részre osztva, vállon vitték haza. Az eddig elmondottakból is megállapítható, hogy az átalvetőként használt zsákkal történő teherhordás igen elterjedt, általánosnak mondható. Különösen az, ha az eddigieket kiegészítjük azzal, hogy napjainkban, egy új közlekedési eszköz széleskörű felhasználása révén ez a teherhordási mód még inkább elterjedt, kiszélesedett. A kerékpárról van szó. Az úgynevezett taposó kerékpár használata emberi erővel történik, ezáltal a vele végzett teherhordás is emberi erővel végzett teherhordásnak minősül. Átalvetőként használt zsákos teherhordást néhány más teherhordóeszközzel, járművei kapcsolatosan is folytattak. Például előfordult, hogy kocsik, szekerek oldalára akasztották a zsákolt, két részre osztott terhet. Újvidéken (Novi Sad) és Szabadkán (Subotica) láttam ilyet, a piactéren áldogáló kocsikon. Hasonló teherhordási móddal találkoztam teherautóval is (Nyíregyháza, Mátészalka, Pécs). A kétrét hajtott terhes zsákot a teherautó oldalára tették. A teher egyik része belógott a teherautó belsejébe, a másik pedig kint volt az autó külső oldalán (Sárospatak). Azonban ezek nem gyakoriak, közel sem általánosak, akárcsak azok a módok sem amikor kettéosztott zsákot szállítanak talicskában vagy tragacson. A kerékpáron két hely található átalvetőszerűen használt zsákolt teher hor315