Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: Társadalmi harc a tagosítás körül Hajdúböszörményben 1851—1878

Bár az elsőfokú ítélet meghozatala után, az 1867. április 18-án tartott kerü­leti közgyűlés határozata szerint Szente Bálint politikai jogait nem gyakorol­hatta, 2 5 1867. május 13-án a főkapitány elnöklete alatt tartott böszörményi tiszt­újító közgyűlésen mégis megválasztották városi képviselővé. 2 6 Néhány nappal később — május 18-án — pedig a kerületi tisztújító közgyűlésen számvevői ál­lásra jelölték, megválasztását azonban az elnökség óvással megakadályozta. 27 Szente hivatali helyzetét végül is 1867. június 26-i intézkedésével a belügymi­nisztérium rendezte. Eszerint „tiszteletlen irmodora és indulatos magaviseleté­nek helytelenítése mellett" az ellene indított fegyelmi eljárást megszüntették, de a széksértési büntetések miatt benyújtott fellebbezését elutasították. A városi vagyonok szabálytalan kezelése és a számadások megvizsgálásának elmulasztása miatti panaszainak kivizsgálását a belügyminisztérium a kerületi közgyűlésre bízta, míg a többi „részint indokolatlan, részint az időközben történt események által meghaladott" kérelmeinek figyelmen kívül hagyását rendelte el. 2 8 A főka­pitány erről 1867. augusztus 30-án kelt iratában értesítette a böszörményi köz­gyűlést azzal, hogy a belügyminisztérium által figyelmen kívül hagyandónak jelzett iratokban annyi rosszakarattal, hálátlansággal és tiszteletlenséggel páro­sult rágalom van, amely csak egy megromlott kebel szüleménye. Mivel azokat elhallgatni annyi volna, mint e rossz lelkű indokok alaposságát beismerni, ezért fenntartja magának azt a jogot, hogy e rágalom iratokra indokolt felterjesztést tegyen a belügyminisztériumhoz. Ezt azonban a böszörményi közgyűlés nem volt hajlandó tudomásul venni. Főleg azok a közgyűlési tagok emelték fel szavukat, akik 1867. január 14-én kelt beadványukban a tisztségére nem alkalmas, párt­iratot szerkesztő főkapitány elmozdítását kérték a belügyminisztériumtól. Fel­tűnőnek tartották, hogy bár a leirat keltekor a kerületet már az alkotmányosan egybegyűlt közgyűlés igazgatta, a főkapitány mégis az abszolutizmus idején fennállott gyakorlatnak megfelelően a közgyűlés mellőzésével egyedül akar in­tézkedni. Ezért bizottságot rendeltek ki a főkapitány eljárásának megvizsgálá­sára és az eredmény jelentésére 2 9. Az ügy azonban valamiképpen elsimult, mert a későbbi közgyűléseken nem esett szó róla. Szente Bálint a belügyminiszteri rendelkezés értelmében megkapta a fel­függesztése miatt visszatartott számvevői fizetését és még 250 Ft végkielégítést is engedélyezett részére a király. 3 0 A köztisztviselői pályán is megmaradt. A bö­szörményi tanács 1867. július 10-én „kellő szakavatottság"-ára. tekintettel évi 200 Ft fizetéssel a fogyasztási adó kezelésével bízta meg, 1868. január 19-én pe­dig emellett az akkor szervezett városi vizsgálóbírói tisztségre is megválasztották évi 400 Ft fizetéssel. 1869. június 4-én a vizsgálóbírói állást megszüntették, mert a bűnügyi vizsgálatok teljesítését a városi tiszti ügyészi hivatal hatáskörébe utal­ták vissza, s a napi panaszok elintézésére rendőrtanácsnoki állást szerveztek. 31 Erre Szente Bálintot választották meg, aki ezt a munkakörét — a fogyasztási adó beszedése mellett — igen eredményesen látta el. 3 2 Szente Bálintnak nyugtalan, kötekedésre hajlamos természete miatt nem sikerült a Jelentésre észrevételeit megjelentetnie, de az mégsem maradt nyom­tatott felelet nélkül. Gaál Mihály ügyvéd és nyolc név szerint felsorolt személy a maga és „több százakra menő birtokos társainak nevében s megbízásából is" 1867. január 14-i keltezéssel „Áttekintés és észrevételek" címmel 7 oldalas iratot nyomatott ki Pesten Kocsi Sándor nyomdájában. A röpirat szerzője feltehetően Gaál Mihály volt. Az Áttekintés és észrevételek 3 3 írója abból indult ki, hogy a főkapitánynak a helytartótanács rendeletére készített Jelentése ellen nem volna észrevétel, de az nem hagyható szó nélkül, hogy Böszörmény város ez idő szerint nem alkot­mányos közgyűlésének felkérését is elfogadta a tagosítás keresztülvitelére vo­natkozó javaslat kidolgozására. Ezt a munkát mások véleményének meghallga­tása nélkül, magába zárkózva, titokszerűen készítette el, „mely napfényre jutása első perceiben megtermé — mint minden egyoldalú pártdolgozat szokta — ke­283

Next

/
Thumbnails
Contents