Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: Társadalmi harc a tagosítás körül Hajdúböszörményben 1851—1878

akik eddig értetlenségből nevüket a visszaélések palástolására felhasználni engedték, hogy ne tegyék magukat a további visszaélések részeseivé. Még a zsoltár szavait is ráolvasta a közgyűlésre. Mellékelte a LVIII. zsoltár 1—3 versét. Ti tanácsban ülő személyek! Kik zúgolódtok ellenem, Mondj átoksza meg énnekem, Ha igaz-é amit beszéltek? És ha igazat ítéltek, Ádámtól származott népek? Sőt ha az ember jól megtekinti, Szívetek jár álnoksággal, Kezetek mér hamis fonttal, Nincs dolgotoknak tökéleti. A gonoszok eltévedtek, Mihelyt anyjoktól születtek. Az ő anyjok méhétől fogva Csak hazugságot beszélnek; Az ő rágalmazó nyelvek Merő kígyóméreggel rakva; Élnek siket áspis módra, A mely füleit bedugja. Ezt a „minden kitételeiben sértő beadványt kellő formák hiánya miatt" nem tekintették fellebbezésnek és csupán tudomás végett terjesztették fel a főkapitányhoz. Tartalma miatt azonban a tiszti ügyész ezúttal is széksértési keresetet terjesztett elő s a közgyűlés Szentét újabb 105 o. é. ft. pénzbüntetésre ítélte. Évekkel korábban Szente egy, a közszámadásokra vonatkozó könyv megírásának költségeire 570 Ft-ot vett fel a városi pénztárból. Mivel a könyv eddig nem készült el, most arra is kötelezték, hogy az 570 Ft-ot fizesse vissza s a könyv összeállításához a Levéltárból kivett iratokat szolgáltassa be.

1

9 Az Előfizetési felhívás terjesztését 1867. január elején kezdték meg s 10-én Váry Lajos böszörményi városi tiszti ügyész már jelentette a Hajdúkerület főügyészének, hogy Szente Bálint névaláírással egy olyan nyomtatvány forog közkézen, amely a főkapitány, Böszörmény város főhadnagya és a városi képviselő testület ellen nemcsak valótlan és alaptalan, hanem oly gúnyos, sértő és bántó kitételeket tartalmaz, amelyek a sajtórendszabályokba ütköznek. Mivel a sajtóvétségek üldözése a kerületi főügyészi hivatal hatáskörébe tartozik, javasolta a további intézkedések megtételét.

2

0 Farkas Lajos kerületi főügyész január 17-én felhívta a városi tanácsot, hogy az Előfizetési felhívásból 2 példányt terjesszen fel hozzá, Szente Bálintot pedig sürgősen hallgassák ki, hogy az Előfizetési felhívás saját fogalmazása-e, vagy pedig annak szerkesztésében mások is részt vettek-e.

2

1 Szente kihallgatása során elismerte, hogy a nyomtatványt egyedül ő fogalmazta, de tagadta, hogy ezzel bűncselekményt követett volna el, ezért a főügyész fellépésének elutasítását kérte. Farkas Lajos főügyész igen hamar, már január 21-én elkészítette a keresetlevelet — mai kifejezéssel vádiratot'— s az Előfizetési felhívásból lényegében a következő állításokat kifogásolta : A Jelentés nem a közvagyon gyarapítását, hanem annak ingyen, illetéktelen felosztását célozza. Torzsalkodást, tűrhetetlen elkeseredést és közromlást idéz elő. Az agyrémszerű, nagyszámú tévedést és misztifikációt tartalmazó munka veszélyes következményeket szülhet, sőt már szült is. Ha elejét nem veszik, a Hóra világhoz hasonló állapotokat idéz elő. A főkapitány a Jelentést olyan közgyűléssel fogadtatta el, amelynek tanácskozásain a napirenden volt és soha meg nem torolt brutális sértegetések miatt az értelmes és birtokos tagok már hosszabb idő óta nem vettek részt. 279