Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: Társadalmi harc a tagosítás körül Hajdúböszörményben 1851—1878

és ő — Szente — is felszólalt és az 1840: XXXI. tc. értelmében azt kívánták, hogy a birtok kérdésében minden birtokost hallgassanak meg, e törvényes kívánságukat azonban elutasították. Az Előfizetési felhívás szerint ez a közigazsággal össze nem egyeztethető eljárás, a Jelentés nagyszámú tévedése és veszedelmes iránya ösztönözte őt arra, hogy ne érje be a városi közgyűlésen elhangzott felszólalással, hanem bővebben fejtse ki és a nyilvánosság elé bocsássa a főkapitányi munkálatra vonatkozó észrevételeit, s ezzel mind a jóhiszemű birtokosok védelmére keljen, mind pedig a községi pénztár illetéktelen és káros kiürítését megelőzze. Észrevételeinek minél alaposabb kifejtése érdekében azzal a kéréssel fordult a böszörményi városi közgyűléshez, hogy hozassa le Budáról a főkapitányi munkálathoz csatolt okmányokat és közérdekű észrevételeinek nyomdai költségét szavazza meg. Mindkét kérését nemcsak megtagadták, hanem „állítólagos széksértés" ürügyével 25 nehéz girára büntették, kerületi számvevői és városi képviselői állásából letételét határozták el, sőt voltak olyan tanácsnokok, akik elvakult dühükben kővel való agyonverésére és megsemmisítésére szavaztak. így csak az a választása maradt, hogy Előfizetési felhívás útján biztosítsa közérdekű észrevételeinek nyomdaköltségét. Az Előfizetési felhívás aláírásával minél többen járuljanak hozzá megtámadott birtokaik védelméhez és a közvagyon oltalmazásához. Fel kell világosítani az országgyűlést és a kormányt, hogy „a főkapitányi munkálat mennyire agyrémszerű és veszélyes következéseket szülhető, sőt már eddig is szült mystifikációkkal légyen teljes". Hivatkozott Szente arra is, hogy az ország számtalan baja közt nevezetes helyet foglal el „a külön ajkú népesség igényeinek kérdése, mi lesz belőlünk, ha a tiszta magyar ajkú vidékek lakosai közt is a közibök lökött viszály által bábeli zavar támasztatik, és egymás felemésztésére ösztönöztetnek! pedig az eddigi jelek és tények, fájdalom! nem engednek meg más következtetést, csak ily keserves jövőre való kilátást, Hóra világhoz nem kevéssé hasonló veszélyt, ha eleje nem vétetik". Észrevételei közrebocsátásával a rendet, békét, az egymás iránti szeretet, a birtok szentségének védelmét és a városi közvagyon oltalmát szolgálná. „A bajt csírájában elfojtani lehetséges is, kötelesség is, de ha nagy terjedést veszen az, késő az orvoslat, vagy a gyógyszer rosszabb lesz, mint maga a nyavalya". Észrevételeit az okmányokkal együtt 25—30 nyomtatott oldalra tervezte s egy példány előfizetési árát 1 ft. 80 kr-ban szabta meg. Az előfizetési díjak beküldését 1867. február 15-ig kérte s a példányok szétküldését 1867. május 15-re ígérte azzal, hogy a befolyó tiszta jövedelem egynegyedét az írói segélyegylet, egynegyedét pedig a böszörményi szegényalap javára fordítja. Az Előfizetési felhívás kézirata még a nyomdában volt, amikor 1866. december 31-én a főkapitány Szente Bálint ellen a fegyelmi eljárást elrendelte s mind kerületi számvevői, mind városi képviselői tisztségéből felfüggesztette.

18 Ez nem ment végbe simán. Szente nem akarta elhagyni számvevői hivatalát, úgyhogy karhatalommal távolították el a kerületi székházból. Az 1867. január 7-én tartott böszörményi közgyűlésen újabb vihart váltott ki Szente Bálintnak az a beadványa, amellyel az 1866. december 13-án hozott széksértési határozatot megfellebbezte. A szenvedélyes hangot nemhogy mellőzte, hanem még az eddigieknél is jobban fokozta. Azt állította, hogy tisztségeitől megfosztását csak egynéhány erőszakos és a közjó ellen dolgozó közgyűlési tag kívánta. Az újabb megbüntetésére vonatkozó határozat meghozatalánál az értelmiségi képviselők nem voltak jelen, az ott voltak egy része az erőszakoskodó szájhősökhöz tartozik, másrészük pedig részben félelemből, részben hozzá nem értésből vagy haszonlesésből engedte nevét ilyen visszaélésre felhasználni. Ezúttal még élesebb hangon jelentette ki, hogy ha fellebbezésének elbírálásakor a kerületi közgyűlésen a főkapitány elnököl és az ott megjelentek többsége a böszörményi félrevezetett és felbőszített ochlokratákból (csőcselék) fog állani, a közgyűlés határozathozatali jogát nem ismeri el és az üldözésére vonatkozó öszszes iratot a helytartótanácshoz terjeszti fel ügyének elintézésére valamely megyei közgyűlés kirendelése végett. Figyelmeztette azokat a közgyűlési tagokat, 278