Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kahler Frigyes—Káplár László: Pénzhamisítás a XIX. század elején a Hajdú-kerületben
A hamisítványok világos szürke színűek és szabad szemmel is azonos műhelyből származóknak látszanak. A hamisítványok anyagi összetételének vizsgálatához olyan műszeres analitikai módszert választottunk, amely tájékoztatást ad a vizsgált fém összetételéről, de a vizsgált darabon nem okoz roncsolást, rongálást. Ilyen módszer — többek között — az emissziós színképelemzés. Ezt a módszert anyagok összetételének közvetlen meghatározásához, a modern rendőri nyomozásban és a régészetben ma már szinte nélkülözhetetlennek tekintik. 2 0 A módszer lényege a következő: a vizsgálandó anyag és egy segédelektród között elektromos szikrakisülést létesítenek. A szikra beütési helyén erős helyi felmelegedés történik, és az anyagnak egy igen kis mennyisége elgőzölög. A szikra kisülés jóformán alig hagy nyomot. Az izzó gőzök és gázok az anyagukra jellemző hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki. A készülék prizmája a sugárzás összetevőit hullámhosszuknak megfelelően, különböző szögben téríti el. A színkép (latin nevén: spektrum) színképvonalakból áll, amelyeknek hullámhosszából megállapítható, hogy a vizsgált fémötvözet az alapfémen kívül milyen ötvöző anyagokat tartalmaz. A színképvonalak erőssége (intenzitása) alapján pedig az ötvöző anyagok és a szennyezések százalékos mennyisége határozható meg. A vizsgálatokat tehát emissziós színképelemzéssel végeztük. A spektrográfiai felvételek ZEISS (Jena) gyártmányú, Q—24 típusú kvarcspektrográffal készültek, Agfa Gevaert 34 B 50 lemezre. (A lemez száma: 29/1978.) 2 1 A felvételek értékelése során megállapítottuk, hogy a hamisítványok az általunk „ón—ólom" hamisítvány-családnak elnevezett csoporthoz tartoznak. 22 Mindhárom darabban az ón (Sn) és az ólom (Pb) a főkomponens. Azt, hogy azonos műhelyben, sőt egyazon öntésből készültek, bizonyítják az azonos nagyságrendben jelenlevő szennyezők : az ezüst (Ag), a réz (Cu), az alumínium (Al) és a szilícium (Si). A három minta egyforma színképet adott, csupán a 2. sz. mintában volt valamivel kevesebb alumínium, mint az 1. és a 3. sz. mintában. Ez a különbség azonban nem volt jelentős. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a hamisítványok öntését a korabeli hagyományos módon és eszközökkel végezték. Az ón—ólom típusú hamisítványok vizsgálatának eredményét az 1. sz. táblázatban foglaltuk össze. Táblázat: Batsó Kulacs János által készített hamis 20 krajcárosok ügyében indult fenyítő per (1825. április 7.) iratainak mellékleteként elfekvő hamisítványok műszeres analitikai vizsgálatának eredményei (1978. július). Komponens : Ón (Sn) Ezüst (Ag) Ólom (Pb) Réz (Cu) Alumínium (Al) . . . Szilícium (Si) .... Minta száma: 1. 2. 3. főkomponens főkomponens 0,1—1%-nál kisebb mennyiség 0,1%-nál kisebb mennyiség 0,1% 0,1% 0,1% 0,1%-nál kisebb mennyiség Összefoglalás Az ismertetett per anyaga amellett, hogy ezideig egyedül álló lehetőséget nyújtott az ón—ólom típusú hamisítványok három hiteles példányának vizsgálatára, betekintést is engedett abba a társadalmi közegbe, amelyben az említett típusú hamisítványok készültek és forogtak. 234
