Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kahler Frigyes—Káplár László: Pénzhamisítás a XIX. század elején a Hajdú-kerületben

(Itt említjük meg, hogy az elvégzett vizsgálat eredményei alapján valóban kizárható, hogy az öntésnél új vas kanalat használtak.) A továbbiakban kihallgatták Bentze Ilona — „Batsó János hitvese 22 éves" dorogi lakost, aki tanúsítja, hogy férje volt dolgozni a Hegyalján, „ ... tán 10 garas volt rézpénz lehetett nálla és három darab ezüst húszast mutatott." Férje közölte továbbá vele, hogy becsapták a húszasokkal és „ha őt megcsalták, meg­csal vele ő is mást." Vallomása szerint azt is elmondta neki a férje, hogy a só­háznál egy zsidó csapta be. A tanú vallott arról is, hogy a férje akart juhász­botokra való végeket önteni és ezért öntő kanalat szándékozott csináltatni. Gulyás Mihály ,,.. . 50 esztendős, feleséges, gcath. dorogi lakos" a gyanú­sítottal együtt indult el napszámos munkára és egy hétig a Hegyalján dolgoztak együtt „8 garas" napszámért. A hét végén együtt indultak haza gyalog. Tokaj­ban fél órányi időre Batsó egyedül elment a piacra, sót akart venni, de nem kapott. „Miféle pénzel fizették kendteket a munkáért?" — kérdezték a tanút. A vá­lasz: „Réz pénzzel fizettek." „Látott Batsó Jánosnál menet, vagy jövet Ezüst pénzt?" — hangzott a következő kérdés, s a válasz: „Nem láttam én soha. A ta­nú a továbbiakban arról tett vallomást, hogy Batsó egész úton semmit sem szólt a sóháznál történtekről, s a pénz átváltásáról egyáltalán nem tett említést. Eddig tart a nyomozás anyaga. Az iratokat — a hamis húszasokkal együtt — ezután felterjesztették Németh Imre „Cs. K. valóságos tanácsos — Magyarorszá­gon a Királyi ügyek igazgatója, a magyar Szent Korona ügyésze" kezeihez, egy összefoglaló jelentés kíséretében. A jelentés szerint a pénzeket valószínűleg Ba­tsó készítette, mindenesetre tudott azok hamis voltáról és így hozta a húszasokat forgalomba. A „fenyítő per" a Hajdúkerület bírósága előtt „1826 Karátson hava 12-én" került tárgyalásra. A vádat 'Nemes Kováts András' a Hajdúkerület Magistrátu­sának fiscalisa' adta elő a bíróság előtt. E szerint a terhelt beismerésével is bi­zonyított, hogy 3 darab hamis húszast, tudva hamis voltukról, forgalomba akart hozni. . ; „és minekutána azon hamis pénzeknek hol vételéről szoros kérdőre vo­nattatott volna, azok hol és kitől való vételét legitimáltatni nem tudja; e szerint magát a hamis pénzt csinálok ... vétkébe esni bátorkodott." ,,A' Vasban állóért" a védő két kérdésre nyilatkozott. Álláspontja szerint nincs bizonyítva a hamis pénz készítés, sőt ellene szól, hogy a vádlott szőlőmun­kával kereste a kenyerét. Bizonyítottnak látta — a vádlott beismerő vallomásá­val — a hamis pénz forgalmazásának vádját és enyhe büntetés kiszabását kérte a bíróságtól. A bíróság lényegében ezt az álláspontot fogadta el. A kihirdetett ítélet szövege az alábbi : „Nem jővén világosan ki az hogy a' vasban álló a' nálla talált ólom Húsza­sokat maga csinálta vólna — a'mennyiben azon hamis pénzzel tudva kívánt élni 3. hónapi fogságra büntettetik." Élve a kivételesen ritka alkalommal, részletes vizsgálatnak vetettük alá a hamisítványokat. A vizsgálati eredmények birtokában ismertetjük és értékeljük a per anyagát. A több mint másfél évszázada készült hamisítványokat az 1. számú képen mutatjuk be. Mindhárom darab II. József császár osztrák típusú 20 krajcáro­sának öntött hamisítványa, (v. ö. Unger M. É. H. II. 1306/b-vel, az öntött pél­dányokon azonban nem olvasható ki a B/S.K.—P.D. jelzés). A hamisítványok számozása az alábbiak szerint értendő: a képen a bal szél­ső darab az 1. számú, a középső darab a 2. számú és a jobb szélső darab a 3. számú. Adatok : Átmérő . Vastagság (egyenetlen!) 1 mm 1. . 27 mm 2. 28 mm 1 mm 2. Eredeti: 27 mm 1 mm Súly 4,85 g 4,20 g 4,34 g 233

Next

/
Thumbnails
Contents