Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kahler Frigyes—Káplár László: Pénzhamisítás a XIX. század elején a Hajdú-kerületben
(Itt említjük meg, hogy az elvégzett vizsgálat eredményei alapján valóban kizárható, hogy az öntésnél új vas kanalat használtak.) A továbbiakban kihallgatták Bentze Ilona — „Batsó János hitvese 22 éves" dorogi lakost, aki tanúsítja, hogy férje volt dolgozni a Hegyalján, „ ... tán 10 garas volt rézpénz lehetett nálla és három darab ezüst húszast mutatott." Férje közölte továbbá vele, hogy becsapták a húszasokkal és „ha őt megcsalták, megcsal vele ő is mást." Vallomása szerint azt is elmondta neki a férje, hogy a sóháznál egy zsidó csapta be. A tanú vallott arról is, hogy a férje akart juhászbotokra való végeket önteni és ezért öntő kanalat szándékozott csináltatni. Gulyás Mihály ,,.. . 50 esztendős, feleséges, gcath. dorogi lakos" a gyanúsítottal együtt indult el napszámos munkára és egy hétig a Hegyalján dolgoztak együtt „8 garas" napszámért. A hét végén együtt indultak haza gyalog. Tokajban fél órányi időre Batsó egyedül elment a piacra, sót akart venni, de nem kapott. „Miféle pénzel fizették kendteket a munkáért?" — kérdezték a tanút. A válasz: „Réz pénzzel fizettek." „Látott Batsó Jánosnál menet, vagy jövet Ezüst pénzt?" — hangzott a következő kérdés, s a válasz: „Nem láttam én soha. A tanú a továbbiakban arról tett vallomást, hogy Batsó egész úton semmit sem szólt a sóháznál történtekről, s a pénz átváltásáról egyáltalán nem tett említést. Eddig tart a nyomozás anyaga. Az iratokat — a hamis húszasokkal együtt — ezután felterjesztették Németh Imre „Cs. K. valóságos tanácsos — Magyarországon a Királyi ügyek igazgatója, a magyar Szent Korona ügyésze" kezeihez, egy összefoglaló jelentés kíséretében. A jelentés szerint a pénzeket valószínűleg Batsó készítette, mindenesetre tudott azok hamis voltáról és így hozta a húszasokat forgalomba. A „fenyítő per" a Hajdúkerület bírósága előtt „1826 Karátson hava 12-én" került tárgyalásra. A vádat 'Nemes Kováts András' a Hajdúkerület Magistrátusának fiscalisa' adta elő a bíróság előtt. E szerint a terhelt beismerésével is bizonyított, hogy 3 darab hamis húszast, tudva hamis voltukról, forgalomba akart hozni. . ; „és minekutána azon hamis pénzeknek hol vételéről szoros kérdőre vonattatott volna, azok hol és kitől való vételét legitimáltatni nem tudja; e szerint magát a hamis pénzt csinálok ... vétkébe esni bátorkodott." ,,A' Vasban állóért" a védő két kérdésre nyilatkozott. Álláspontja szerint nincs bizonyítva a hamis pénz készítés, sőt ellene szól, hogy a vádlott szőlőmunkával kereste a kenyerét. Bizonyítottnak látta — a vádlott beismerő vallomásával — a hamis pénz forgalmazásának vádját és enyhe büntetés kiszabását kérte a bíróságtól. A bíróság lényegében ezt az álláspontot fogadta el. A kihirdetett ítélet szövege az alábbi : „Nem jővén világosan ki az hogy a' vasban álló a' nálla talált ólom Húszasokat maga csinálta vólna — a'mennyiben azon hamis pénzzel tudva kívánt élni 3. hónapi fogságra büntettetik." Élve a kivételesen ritka alkalommal, részletes vizsgálatnak vetettük alá a hamisítványokat. A vizsgálati eredmények birtokában ismertetjük és értékeljük a per anyagát. A több mint másfél évszázada készült hamisítványokat az 1. számú képen mutatjuk be. Mindhárom darab II. József császár osztrák típusú 20 krajcárosának öntött hamisítványa, (v. ö. Unger M. É. H. II. 1306/b-vel, az öntött példányokon azonban nem olvasható ki a B/S.K.—P.D. jelzés). A hamisítványok számozása az alábbiak szerint értendő: a képen a bal szélső darab az 1. számú, a középső darab a 2. számú és a jobb szélső darab a 3. számú. Adatok : Átmérő . Vastagság (egyenetlen!) 1 mm 1. . 27 mm 2. 28 mm 1 mm 2. Eredeti: 27 mm 1 mm Súly 4,85 g 4,20 g 4,34 g 233
