Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúböszörmény, 1980)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Archäologische Funde im Dorf Böszörmény, der Zentrum der Ismaeliten in der Nyír

Holl I.: Sopron középkori városfalai IV. AÉ 1973. 100. 180—207. Kovalovszki J.: Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról 1962—74. AÊ 1975. 204—223. Szabó J. Gy.: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II. Egri Múzeum Évkönyve XIII. 1975. 19—68. 49 Mesterházy K.: Honfoglaláskori kerámiánk keleti kapcsolatai FA XXVI. 1975. (99— 117) 101—107. 50 Török Gy.: Die Bewohner von Halimba in 10. und 11. Jahrhundert Archaeologica Hungarica XXXIX. Bp. 1962. LXIX. táblán közöl olyan „gömbtestű", bordásnyakú, díszített edényeket, melyek a temető későbbi részéből származnak. 51 Müller R.: Die Datierung der Mittelalterliche Eisengerätfunde in Ungarn Acta Archaeologica Hungaricae (Acta Arch. Hung.) 1975. XXVII. (59—102) 90. 52 Kalmár J.: Régi magyar fegyverek Bp. 1971. 360. 55. képen a MNM gyűjteményéből két XII—

XIII. szd-ra keltezett hasonló darabot közöl. 53 Temesvári F.: Kulcstípusok és zármechanizmusok fejlődése a XII—XV. szd-ban FA XII. 1960. (191—216) 201. 54 Parádi N.: Pénzekkel keltezett XIII. szd-i ékszerek. A Nyáregyháza—pusztapótharaszti kincslelet FA XXVI. 1975. (119—161). 140. kép: 13. á 1—2. A tárgyak kisátmérőjéből, a huzal vékonyságából arra lehet következtetni, hogy ezeket a darabokat sem karperecként, hanem hajjcarikaként használták, éppen úgy mint a Bárdos E. által közölt tárgyakat, melyeknek sírokban való elhelyezkedése alapján egyértelműen haj karikákra lehetett következtetni. Bárdos E.: Középkori templom és temető Kaposvár határában Somogyi Múzeumok Közleményei 1978. (187—193) 193— 194. 55 Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Series. I. Tom. I—IV. Bp. 1885—1891. I. k. 327., 344., 360. (a böszörményi egyházra ill. templomra ez az első említés). Kathy 1. Hajdúböszörmény központjában álló Bocskai téri templom építését a XV. szd. vége és a XVI. szd. eleje közé teszi. Ennek volt elődje az a templom, amelyikre az írásos adat is vonatkozik. Templom 1333 előtt is lehetett, erről azonban sem írásos adat, sem építészeti maradvány eddig nem került elő. Kathy Imre—Sz. Kürti K.: Hajdúböszörmény építészete és képzőművészete Hajdúböszörmény 1979. 39—47. 56 Kathy I.: im. 28. Bár a középkori Böszörményt — bizonyíték hiányában — még nem tekinthette telepített városnak, mégis feltűnik neki ez a sajátosság. Az, hogy a jelenlegi templomnak tatárjárás előtti előzménye lenne, nehezen elképzelhető, ugyanis ebben az esetben településünk több mint 2,5 km hosszú lenne, és akkor a falu temploma még mindig csak a település déli végén álló, utolsó épület volna. legalább ilyen kizárt az is, hogy az Árpád-korban két külön település létezett volna szinte egymásba nőve. Mindkét esetben a belvárosban a mostani nagy építkezéseknél mindenképpen kellett volna találni tatárjárás előttre biztosan utaló településnyomokat. 57 A mohamedán vallás tilalmai közé tartozik, hogy a hívőknek nem szabad disznóhúst enniük, mert a disznó tisztátalan állat (Helmuth von Glasenhapp: Az öt világvallás, Gondolat 1977. 405). Településünk állatcsontanyagában a sertés csontok arányának vizsgálata és más Árpád-kori települések állatcsontanyagával való összevetése a böszörményekre vonatkozóan újabb adatokat eredményezhet. 58 Itt köszönöm meg dr. Fodor Istvánnak (MNM) és dr. Nyakas Miklósnak (HM) a dolgozat írása közben nyújtott támogatásukat, szakmai tanácsaikat. 169