Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján
István, Iván György, Derekas Mátyás, Lakatos István. 2 3 A szomszédos helységek, mint Ároktő, Tiszadorogma is képviseltetik magukat a betelepülők között. Ároktőről költözik be 1768ban Német, Tiszadorogmáról Katona házasodik Csegére. A beházasodás révén történő betelepülés adatait már közöltem. Mellettük olyan családok is feltűnnek, amelyek minden bizonynyal a majorság alkalmazottai voltak, mint a Kalincz, Runyák, Mezei. Mások, erről is írtam, a Szilágyban dohánykertészek lesznek. Közülük többen Ároktőről költöznek a falu határára (pl. Pecze). Olyanok is akadnak, akik a csegei földesurak más birtokairól költöztek ide, mint a Jamfbjriska Mihály, aki a Balogh család Bágyon-i birtokáról jött Csegére, molnár volt. Jellemző, hogy a család egy emberöltő múlva is tartotta rokonsági kapcsolatait a bágyoniakkal. A hajdúböszörményi Pipó család is itt él. Az is természetes, hogy a csegei családok rendre feltűnnek hol a közelebbi, hol a távolabbi települések lakosai között. Csak utalok arra a kimutatásra, amelyet Papp József közöl. 25 Kovács Zoltán Hajdúnánás város esetében elemzi a betelepülők származási helyét, s azt írja, hogy Csegéről az alábbi családok költöztek be : Barna, Kis, Soós, Szabó, Kabai. 2 6 IV. A társadalom szerkezete Mivel Csege társadalmát elemezni, majd ennek alapján bemutatni akarom, ezért azokból a gazdasági viszonyokból indultam ki, amelyek a falura a XVIII—XIX. század fordulóján meghatározó jellegűek voltak. Arról már szóltam, hogy településünk, Csege Vay Lászlónak, majd örököseinek a tulajdona volt. A Vay család leszármazási táblázata (1717—1808) : Vay László I. felesége II. felesége Teleki Borbála Boros Katalin \ T } Ábrahám Anna Bóra I. felesége II. felesége Gyulaffy Borbála Vass Anna í î ï \ István Dániel Miklós József (Teleki L-né) (Plátthy l-né) Balogh Péter Lónyai László 23 Uo. Fasc. 66. No. 621. 1754. A Polgárról Csegére kerültek sorsát jól mutatja Gyöngyösi János tanúvallomása, aki 1768-ban 99 évesnek mondotta magát: „Polgáron 20 esztendeig laktam, Kesziben vagy 27 esztendeig, majd... Csegére vettem magam... míg Polgáron és Kesziben laktam időmet pásztorsággal töltöttem." HmL. Nagyprépostsági iratok, N. 14. D. 2. F. 5. N. 44. 1768. 24 Pipó Ferenc 1771-ben kötött házasságot egy csegei telkes gazda lányával. Fia, Mihály 1814-ben „az éránt esedezik, hogy a Nemes Város (Hajdúböszörmény) Lakossai közzé fogadódjon vissza." A város magisztrátusa igent mondott, s elköltözött Csegéről. Ekkor arra is utalás történik, hogy mi lehetett az apa kiköltözésének az oka: „.. .kötelezvén magát (Pipó Mihály), hogy viseletét mindenekbe a Ns Város Rendtartásáhozfogja alkalmazni." HBmL. Hajdúböszörmény,jegyzőkönyvek. V. l/a. 20. 1814. No. 437. Két évtized múlva a magisztrátus talán őt sorolja a nyughatatlan lakosok közé, akik az adófizetés körül rendetlenséget csináltak. Uo. 39. 1835. No. 101. 25 Papp, Tiszacsege. 143. 26 Kovács Zoltán: A népesség. Hajdúnánás története (Szerk.: Rácz István, Debrecen, 1973) 47. 84
