Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján

1782—1799 között: Sára, Erzsébet, halott, Anna, István, Ferenc, Péter. Zagyva János kerékgyártó (Móricz Erzsébet) 1785—1806 között: János, István, Zsuzsánna, János, Mihály, Péter, István, Sándor, Erzsébet. Általánosságban a következőket írhatom a keresztnévadásról: — Az első gyermekek névadásában még nem jellemző a szülők nevének kizárólagos öröklése. Rendszerint a szokott és ismert neveket adják gyermekeiknek. A családon belül többször előforduló név a pontatlanságot jelzi vagy a halálesetre utal. — Nincs a névadásban társadalmi rétegekhez kötött szokás. Az armalista nemesek is az elterjedt keresztneveket adják gyermekeiknek. — Új, divatos név ritkán tűnik fel. Ilyen név a Miklós, amely valószínűleg a földesúri családból terjedt el. Armalista nemes Simon István pedig 1789-ben Debora névre kereszteli gyermekét. — E szabályok nem vonatkoznak természetesen a cigányokra. Közöttük Rebeka, Éva, Ádám, Jónás, Jeremiás nevű gyermekeket találtam, amely a pap hatását tükrözi. Az írásos források megőriztek néhány becézett női és férfi nevet is. Ezek : Anna : Panna, Borbála: Boris, Katalin: Kata, Erzsébet: Ersók, Judit: Jutka, Zsuzsánna: Zsuzsi, Péter: Peti, Mihály: Miska, Misa, Mátyás: Matyi, Sámuel: Samu, György: Gyuri, Gyurka, János: Jancsi, István : Pista. Csege paraszttársadalmára a XVIII. században éppolyan mértékű népességvándorlás, lakosságcsere, ki- és beáramlás a jellemző, mint e korban az Alföldre általában is. E népességmozgást számos tényező befolyásolta. Közülük is elsőrenden említhetjük a szomszédos hajdúváros, Polgár pusztulását, s lakosainak behúzódását a közeli és a távolabbi helységekbe. Csegére költöztek az alábbi családok, akiket 1723-ban két vármegyei hatóság is összeírt: Mihály István, Czigán János, Tari István, Mihály János, Mihály István (II.), Fehér András, Cserinyi Gergely, Cserinyi Gergely (II.), Tanka Gergely, Bala János, Szőke István, Parti Mátyás, Balla Péter. Szabolcs megye szerint a kérdéses időpontban

2

0 Csegén nem tartózkodtak volt polgáriak. Ugyancsak tömegesnek tekinthető betelepülést eredményezett az egyekiek kiűzése, s a szomszédos Árkuson való megtelepedésük, majd e település elpusztulása. Róluk még annyit, hogy innen költöztek be a Pucsok, a lógeresi Kovács, a Kardos, az Imre családok is. A szórványos betelepülések természetesen az egész századon át folytatódtak, A törzsökös lakosságnak tekinthető családok (Az 1715-ös összeírás alapján: Varga, Kovács, Fekete, Cziba, Szilágyi, Tóth, Nagy, Barta, Szűcs, Kis, Derekas, Szőke, Szabó, Pál, Molnár, Török, Veres, Pap, Farkas, Barna, Juhász, Rácz, Szekeres, Pikó) mellett egyre újabbak tűnnek fel.

2

1 1724-ben Csegére szökött Tanka Gergely, Bana János és Stepa Mihály, egy évtizeddel később Lakatos István is odaköltözött.

2

2 Egy másik forrás szerint Csegére szakadt polgáriak a következő családok is: Polgári Nagy János, Cserinyi János, Gyöngyösi János, Csákány 20 Nyakas Miklós: A hajdúváros pusztulásától a jobbágyfelszabadulásig. Ui.: Polgár története (Szerk.: Bencsik János, Polgár, 1974) 141. A Csegére költözött polgáriak egyik panaszos levelét a következők írták alá 1703-ban: Mihály János, Idős Mihály István, Ifjú Mihály István, Tanka Gergely, Cserinyi György, Szabó Márton, Bana János, Heves megyei Levéltár (továbbiakban HmL.) Egri Érseki Gazdasági Levéltára, Div. 4/d. 1703. Tanka Gergely vagyoni állapota 1724-ben: 4 marha, 2 ló, 3 kecske, 1 meddő marha, 30 juh, 14 sertés. SzSzML. Acta Pol. Fase. 25. No. 181. 1724. Bana János halásznak 1 lova, 1 sertése volt. Uo. A szököttek közül álljon itt Lakatos István vagyoni listája: 2 lóm 2 kecske, e sertés, 3 köböl rozs, 2 köböl zab, Uo. Act. Pol. Fase. 38. No. 272. 1737. 21 Közölte Papp, Tiszacsege im. 145. 22 SzSzL. Act. Pol. Fase. 25. No. 180. 1724., és Fase. 38. No. 272. 1737. 6* 83