Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján

— anya és testvére a fiatalokkal — após a fiatalokkal h) oldalági vagy sógorsági csatlakozó család — a férfiak testvérek — a nők testvérek — a testvérek : nő és férfi — testvér és unokatestvér — sérült család 3. Kideríthetetlen kapcsolat 6 esetben 1 esetben 2 esetben 2 esetben 3 esetben 4 esetben 1 esetben 16 esetben nagycsalád összesen 26% [A társadalmi hovatartozás és a foglalkozás megállapítása néhány esetben az egykorú források szűkszavúsága, illetve több esetben a nevek teljes azonossága (pl. Kovács István) miatt lehetetlennek bizonyult.] E falunévsor elemzése közben tehát egyértelműen leszögezhetjük, hogy a kiscsalád és a nagycsalád a református paraszti faluközösségben 70 és 26% volt. Ezért feltételezhetjük, hogy az új házasok egyharmada csak az első hónapokat töltötte a szülői háznál, s ha arra alkalmuk nyílott, új otthonba költöztek. A fiataloknak hamarosan megszületett első gyermekük. A házasságkötés és az első gyermek születése közötti időből következtethetünk a házasulandók, s ezzel együtt a társadalom szexuál-morális felfogására is. Táblázat a szexuál-morális felfogás bemutatására (ötven szülés adatainak feldolgozása alapján) Hónapok száma házasság után 1 2 3 4 5 6 7 8 Szülések száma — — 1 — 1 2 1 1 A szerepeltetett adatokat csak akkor vettem számításba, ha azok teljesen pontosak voltak. Megjegyzem, hogy a koraszülés, halvaszületés esetenkénti jelölése lehetővé tette azt, hogy ezt a hibát elkerülhessem. A 3—7 hónap közötti időszakra olyan személyek estek, akik özvegyen mentek férjhez, illetve egy lány már törvénytelen gyermek anyja volt. A szülések 42%-a az optimálisnak tekinthető 9—12 hónapra esett, amely tényből az anyák egészséges voltára, termékenységére következtethetünk. Csak ritkán akadt egy-egy gyermektelen (meddő) feleség, arányuk jelentéktelen. A szülések gyakoriságát és az összes szülések számát már nehezen tudtam megállapítani. Ennek egyik oka a pontatlan anyakönyvezés, a másik pedig az anyák igen gyakori korai halála. A halálesetek bejegyzésekor többször szerepel a gyermekszülés a halál okának jelöléseként. A szülések gyakorisága személyenként nagy eltérést mutat. Vannak olyan anyák, akik nagyjából állandó időpontot hagynak egy-egy szülés között. Oláh Gergely felesége 20 és 26 hónap közötti időben szült hat alkalommal. Ezzel a szabályos szülés-gyakorisággal szemben mások nagy eltéréssel szülnek: pl. 16—26—20—34 hónap, vagy 24—21—44 hónap, vagy 15—25—32—19—25—31—28—31—12 hónap. Az összes szülésekre vonatkozóan csak egy-két tiszta adatot közölhetek : Szűcs Tóth Ferencnek és Fazekas Annának 1789—1807 között tíz, Bana Jánosnak és Lévai Katalinnak 1782—1806 között tizenkettő, Salamon Pálnak és Szabó Katalinnak 1769—1790 között tíz gyermeke született. 77