Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján
E viszonylagosan magas szülések számával szemben igen gyakori a kevesebb gyermek. Ennek természetesen elsősorban egészségügyi okai lehettek, s csak elvétve következtethetünk a születésszabályozásra. Bár a paraszti társadalomban sem volt ismeretlen a XVIII. század végén a magzatelhajtás, előfordulására nincsenek adataink. Szülések száma 1790—1807 között A református szülők gyermekei évekre kimutatva Évek 1807 1806 1805 1804 1803 1802 1801 1800 56 73 64 82 63 76 65 73 Évek 1799 1798 1797 1796 1795 1794 1793 1792 65 56 68 59 41 61 75 67 Évek 1791 1790 59 68 A fenti táblázat adatait és az 1808-as falunévsorban szereplő gyermekek (megjegyzem, hogy a bejegyzett gyermekek születési évét többnyire sikerült meghatároznom !) számát öszszehasonlítva e korra nagyon jellemző gyermekhalandóságról kaphattam pontos képet. Alább részletes táblázatban mutatom be a gyermekhalandóság adatait, külön szerepeltetve a pontos, s külön a csak következtetett (tehát bizonytalan) születési idejű gyermekeket. A számadatokban benne vannak az 1808-as névsorban szereplő családok gyermekei, de nincsenek benne az abból kihagyott római katolikusok. Ha azt is figyelembe veszem a % számításnál, hogy a születések száma több, mint a ténylegesen szereplő (1808!) családok gyermekei, akkor kedvezőbb arányt kapok. 1 7 A (!) jel alkalmazása után a %-os arányt nem tartottam fontosnak, mert ettől kezdve a házasságkötések miatt, meg a munkavállalás miatt is nincsenek a családdal együtt a gyermekek. Csak megjegyzem, hogy az összes gyermekek számában benne vannak a tanyai gyermekek is, de hiányoznak a cigányok, velük külön is foglalkozom majd. Arra alig találtam anyagot, hogy az árvák és a mostoha gyermekek miként tudtak beleilleszkedni e közösségbe. Találtam olyan családokat, ahol a mostohaapával együtt élnek az idősebb árva gyermekek is, sőt arra is, hogy az árvák házas testvéreik családjával laknak együtt. A Triznya Györgyné árvái azonban idegen helyen tartózkodnak. A 28 éves János testvérével, a 18 éves Katalinnal lakók özvegy Boza Mihálynál. Apjuk újra nősült, s bizonyára a mostoha nem tűrte e gyermekeket otthon. Milyen gyakorlatot találtam, kérdezhetjük, a keresztszülők megválasztása, tehát a komaság szokása körében ? Szembetűnő, hogy a komaság elvesztette népi jellegét, legalább is erre enged következtetni az a tény, hogy több alkalommal jobbágyok keresztszülőknek kérik meg a református papot és feleségét, továbbá gazdatiszteket is. Lássunk néhány példát a komaság jellegére: Ádám János zsellér: Mátyás János, Tóth Mihály, Váradi Mihály (pap), Török Mihály, Mátyás János, Mátyás János és Tóth Mihály. Foglalkozása béres, 1778—1794 között. Iván János zsellér: Mátyás János (2), Nagy András, Tóth Mátyás, Mátyás János, P. Nagy Gergely. 1779—1791 között. 17 A születések adataiban benne vannak a környéken (így Ohaton, Árkuson s más pusztákon) született gyermekek is. Továbbá az összeírásban (1808) nem szereplő uradalmi tisztek családi adatai is szerepelnek. Ezek különválasztása alig módosította volna a kialakult képet. 78
