Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája
tathatatlan, hogy ez utóbbi dátum a helyes, hiszen így található ez a S illy e Gábor által is minden bizonnyal használt munkában, az Origó et Status-ban is. Az 1669-es évszámot tehát nyugodtan egy sajnálatos sajtóhiba számlájára írhatjuk. Désány Istvánt a városok az 1698. november 22-én tartott közgyűlésben („in Sede Restauratoria") választották meg, s a kerület 1699. február 10-én kérte a választás megerősítését. 7 4 Ennek nyomán született a haditanács fentebb már említett okirata. A főkapitány mellett a legfontosabb szerepe a számvevőnek (perceptor) és a jegyzőnek (nótárius) volt. A perceptor kezelte a városok által összegyűjtött hadiadót, s ő továbbította azt az illetékesek kezébe. Kola György hajdúkerületi perceptort 1701-ben arra eskették fel, hogy fizetésével megelégszik, a „Portionalis Pénznek hűségesen gondgyát" viseli, s abból magának semmi szín alatt el nem tulajdonít. 7 5 A kerületi nótáriust pedig 1704-ben arra eskették fel, hogy a „Nemes hét Város dolgait" mindenben előmozdítja, titkait el nem árulja, a hajdúvárosok szabadsága ellen senkivel sem szövetkezik. 7 6 A hajdúvárosok küldöttei a kerületi üléseket felváltva hívták össze a városokban, sőt egy ízben Debrecenben is tartottak gyűlést. 7 7 Már 1699-ben elhatározták viszont, hogy ezentúl a kerületi ülések mindig Böszörményben lesznek megtartva, amiben nyilván közrejátszott a város központi fekvése. Maga a határozat is az „útnak hosszas... terhes és súlyos" voltával indokolja a döntést. 7 8 Ennek ellenére azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a határozatot nem tartották be, rendszeresen tartottak kerületi üléseket Böszörményen kívül. 1705-ben a kérdés újra felmerült, s ekkor úgy intézkedtek, hogy sürgős esetben és ha az utak rosszak, akkor Böszörményben kell az ülést összehívni, „ha mikor eleg idejű s uttya alkalmatos vagyon (a főkapitány) más helyekre is kiviheti.'" 7 9 Még 1774-ben is úgy rendelkeztek, hogy a kerületi gyűléseket minden városban felváltva kell megtartani. 8 0 A XVIII. század végén megépült kerületi székház azonban Böszörmény javára véglegesen eldöntötte a kérdést, a Hajdúkerület székhelye Böszörmény lett. A különálló adózási porták és a vármegyétől független tisztikar mellett a kialakult Hajdúkerület fontos ismérve az országgyűlési képviselet volt. Leszámítva most azt, hogy hajdúság fénykorában — mint 1620-ban is van rá példa — meghívták őket a magyar országgyűlésre, 8 1 a diétán való részvétel csak 1790 óta állandósult. A Rákóczi-szabadságharc alatt azonban úgy látszott, hogy a hajdúvárosoknak sikerül kiépíteniük az országgyűlési képviseletüket is. így 1705-ben a Rákos mezőre tervezett országgyűlésre a kerület Nánásy Jakabot, Fogarasy Tamást és Görög Andrást szándékozott kiküldeni. E tervezett országgyűlés — mint tudjuk — elmaradt, illetve azt Rákosról Szécsénybe tették át. Október 12-én olvasták a Hajdúkerület böszörményi közgyűlésében II. Rákóczi Ferenc meghívó levelét, s egyben meg is választották a városok 74 Herpay Gábor: A Hajdúság története. I. m. 112. Désány I. 1699 őszén a kerület ügyében Bécsbe utazott. (Vö. 65. jelzettel.) 75 HBmL IV.A. 502. A. 1. Hajdúker. Prot. 77. s köv. pag. 76 Uo. 131. p. 77 Uo. 2. 154. 1719. jún. 20. „In congregatione oppidorum Hajdonicalium in Liber civitate Debretinensi Celebrata" hoztak határozatot. 78 Uo. 1. 48. 79 Uo. 185. 80 Kolosvári Sándor—Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye III. A tiszántúli törvényhatóságok jogszabályai (Budapest, 1892) 494. 81 Origó et Status... i. m. Provocat sub Nro. 45. 61. Regales ad Oppida Hajdonicalia... 4?
