Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája
szerepkört formált magának, s ellenőrzése alá vonta a céheket (limitációk), s irányította a közös használatú földek kiosztásának a rendjét is. 7 0 A városok feletti szervezet kiépülése felvetette a közös kiadások kérdését is. Eleinte annak lehetünk tanúi, hogy egyes embereket mentesítettek saját városuk terhe alól, s így azok adótartozásukat közvetlenül a kerületnek fizették meg. 7 1 1699-ben például Csulya András porcióját, amelyet az Böszörmény városának fizetett a "het Varos szükségire" fordítják. Intézkedtek arról is, hogy „Horvát János portiojat is Dorog Varossatui ki kell venni es a Városok szükségire kelletik fordítani." 1700-ban Fogarassy Tamás böszörményi postamester 40 rh. forint porcióját nem a városnak fizette, hanem az „pro communi" rendeltetett, akárcsak a nánási postamester, Bálint deák 50 „német forint" adója, „mellyet is eő kegyelme tartozik pro communi meg fizetni, nem pro privato Oppidi Nánás". A büntetések egy bizonyos hányada szintén a közös kiadások fedezésére fordítódott, az 1698-as statutum szerint a letagadott jószág egyharmadát a városok közös szükségére szánták. A fejlődés útja azonban a hajdúvárosokban is a vármegyékhez hasonlóan a házipénztár felállítása volt. 1708ban Nánási Jakab hajdúkerületi (helyettes) főkapitány fizetését a városokra a következőképpen vetették ki : 7 2 Város neve Magyar ft. Kr. Búza 1 Árpa (köböl) Széna (szekér) Szoboszló 27 54 3 3 3 Böszörmény 27 54 3 3 3 Kálló 27 54 3 3 3 Polgár 23 14 3 3 3 Nánás 19 98 2 2 3 Dorog 19 98 2 2 3 Hatház 18 — 2 2 3 Vámospércs 18 — 2 2 3 Összesen 180 — 20 20 24 Szólanunk kell még röviden a tisztikar kiépülésének legfontosabb állomásairól. Láthattuk, hogy a régebbi történeti irodalom különösen nagy fontosságot tulajdonított az első hajdúkerületi főkapitány Désány István megválasztásának, s azt is láthattuk, hogy ennek időpontja végeredményben nem tisztázódott. Egy azonban bizonyos; a Sillye Gábornál szereplő 1669-es évszám nem egyéb közönséges sajtóhibánál, mely a Szózat a Hajdúkerület ügyében c. munkájában a következőképpen bukkan fel. A főszövegben olvashatjuk, hogy „Dézsány István 1669-ben az összes hajdúság által főkapitánynak megválasztatván, ezen tisztében őfelsége által megerősítetett." A lap alján viszont ezt bizonyítandó a haditanács megerősítő okirata 1699. dec. 17-i dátummal áll. 7 3 Vi70 A határhasználatra, telekfelosztásra: Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. Ethnographia. 1954—55. Uő Hajdúság. (Budapest, 1969) 57., Poór János: Hajdúböszörmény mezőgazdasága a XVII. és XVIII. században. Hajdúböszörmény története i. m. 336—342., Orosz István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. Hajdúnánás története i. m. 95. 71 Az alábbi példák: HBmL IV. A. 502. A. 1. Hajdúker. jkv. 48. és 61. 72 Uo. 239—240. p. 73 Vö. Sillye Gábor: Szózat... i. m. 54. és Origó et Status... i. m. 60—61. Az irat Dézsány Istvánt „communi totius populi septem civitatum Hajdonicalium assensu electus"-nak mondja. Minden kétséget kizáróan az 1699-es dátum a helyes, hiszen ez áll a Hajdúkerület levéltárában őrzött eredeti iraton is. {HBmL. IV.A. 502/h. 1.) 46
