Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája
lényi Ferenc nádor adott védlevelet Nánás számára a kóborló végváriak ellen, sőt „a Vármegyebeliek nevek alatt járó Magyar tsavargók és Vagabundus katonák"-'át a hajdúk „in flagranti" meg is ölhették. 5 6 A nádor védlevele világosan megmondja, hogy a többi városban is ugyanez a helyzet. Ezért is fordultak a hajdúvárosok 1666-ban a felsőmagyarországi főkapitányhoz, gróf Csáki Ferenchez, hogy vegye pártfogásba őket. Az meg is ígérte, hogy mindenféle „impetitoroktól" megoltalmazza, s ezért elvárja, hogy a királyi Magyarországhoz hűségesek legyenek. 5 7 A városok jórészt egyenként igyekeztek beszerezni oltalmazó iratokat, különösen Nánás védleveleiből maradt fenn szép számmal, így a felszabadító háborúk utolsó éveiből Schlik Lipót nagylétai táborából címzett védlevele (1691), Heisler Donát, a tiszántúli részek parancsnokló generálisának védlevele (1692), De Porta Fülöp Jakab védlevele Debrecenből (1695). 5 8 1685-ben pedig Csáky István felső-magyarországi kapitány adott ki védlevelet a hét hajdúváros számára. 5 9 A fenti menlevelek a reguláris hadsereg zaklatásai ellen nyújtottak védelmet, s valóban a falvak és mezővárosok népe számára a kóborló, vagabund katonák, a megélhetéssel küzdő végváriak zaklatása nem sokban különbözött a köztörvényes bűnözőkétől. Az ellenük való védekezés a kialakuló kerületi szervezet egyik nagyon fontos feladata volt. Nem véletlen, hogy az első hajdúkerületi statutum (1698) arról rendelkezik, „Hogy határunkra vigyázzunk és a kóborlóktól tisztán tartsuk, a Tiszt parancsolván, a Generális Insurrectiot, elmulatván valaki fl. 12 puniatur." Ugyancsak nagyon keményen ítélkeznek azok felett is, akik pártjukat fogják: „Valaki pártyát fogja a latroknak es Szállásán tudva tartya, praedalt joszagban vele reszesül vagy tőlle tudva veszi fl. 200 irr emisibiliter puniatur a nálla levő jószágot is tőlle el veszik." 6 0 E kemény rendelkezésekből világosan kitűnik tehát az, hogy a városok közösen keltek fel (generális insurrectio) a rablók és egyéb kétes elemek üldözésére, s nagyon szigorúan büntették az orgazdaságot is. Ugyanígy járt el a hódoltságban és annak peremén a falvak és mezővárosok paraszti népessége, amikor saját jól felfogott érdekétől is vezérelve létrehozta önvédelmi szervezetét, a területileg is szervezett parasztvármegyét. A kialakuló Hajdúkerület legfontosabb feladata szoros összefüggésben áll a hajdúk kiváltságain esett csorbával, az adómentesség elvesztésével. Az adókivetések állandósulásával az adóügyek adminisztrálása, a városok között való szétosztása központi feladatát képezte a kerületnek. 6 1 A hajdúvárosok megadóztatására első ízben Szabolcs megye tett kísérletet még 1666-ban, s e próbálkozását több ízben is megismételte. 6 2 Thököly ugyancsak megpróbálkozott a hajdúvárosok megadóztatásával, de ő is sikertelenül. 6 3 A török elleni felszabadító háborúk időszaka azonban visszavonhatatlan változásokat hozott, a 56 Origó et Status... i. m. Provocat. sub Nro. 20. 32—33. „szabadságot adtunk a fellyebb megírt Hajdú vitézeknek, hogy az ollyatén tsavargókat szabadon meg foghassák és mindenütt Persequálhassák..." Az irat a többi hajdúváros számára is hasonló lehetőségeket nyújt. Kassa, 1663. jún. 12. 57 Csáki Ferenc levele a hajdúvárosokhoz. Kassa, 1666. máj. 6. HBwL. IV. A. 502/h. 1/1. 58 Uo. 502/h. 2. 59 Uo. 502/h 1/1. V. 19. 60 Statuta Universitatis Septem Oppidorum Hajdonicalium in Sede Restauratoria eorundem Oppidorum... HBmL. Hajdúker. Prot. 1. 30—31. p. 1698. nov. 21. 61 Nem véletlen, hogy az első kerületi ülések legfontosabb feladata a jegyzőkönyvek tanúsága alapján a hadiadó városokra való szétosztása volt. Ugyancsak rendszeresen foglalkoztak a kisebb rendkívüli kiadásokkal (ajándékok) is. 62 Rácz István: A hajdúk a XVII. században. I. m. 148. 63 Uo. 149. 44
