Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Nyakas Miklós: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája

Désány Istvánt választották meg főkapitányul.

6 Ugyanő későbben már óvatosabban nyilatkozik, amikor a XVII. század végén megalakult Hajdúkerületről beszél.

7 Komoróczy György lényegesen módosított az eredeti Herpay-féle állásponton.

8 Szerinte a Hajdúkerület kialakulásának két szakaszát kell megkülönböztetnünk. Az első szakaszban a Hajdúkerület „eleinte csak időszakos tárgyalások formájában foghatta össze a szabad hajdúvárosokat. Ez a helyzet kb. a XVII. század III. negyedéig állhatott fenn." A második szakasz kezdetét a kerületi gyűlések állandósulásának az időszakára teszi, de nem 1694-re, mint Herpay, hanem 1693-ra egy szoboszlói jegyzőkönyvi bejegyzés alapján. Legújabban Nagy Sándor visszatért az eredeti, de hibás Sillye-féle felfogáshoz, s azt vallja, hogy amikor a hajdúvárosok „Dézsány István személyében közös főkapitányt választottak... ez a választás egy új szervezet a Hajdúkerület létrehozását jelzi (1669)."

9 Láthatjuk tehát, hogy az eddigi történeti irodalom különböző — egymásnak is ellentmondó — nézeteket képviselt a Hajdúkerület megalakulását illetően. Közös módszertani hibájuknak tekinthető, hogy nem próbálták tisztázni a Hajdúkerület fogalmát, s így gyakran egy-egy feltűnő, bár talán nem is a legjelentősebb állomást fogadták el a megalakulás időpontjának, így a főkapitány választást vagy az első kerületi közgyűlés említését. A főkapitány választás kérdésénél eleve problematikus, hogy két évszám is szerepel egymástól mintegy harminc évnyi távolságban. Az első kerületi közgyűlés említésének időpontja pedig már csak azért sem fogadható el korszakhatárként, mert az csak mellékesen (nem is a kerületi jegyzőkönyvben) bizonyos pénzügyi kihatások miatt fordul elő. Úgy látjuk tehát, hogy bár az eddigi történeti munkák jól rögzítették a történeti folyamat egyes állomásait, a komplex elemzés hiánya és a fogalmi tisztázás elmaradása miatt nem tudták megnyugtató módon a kérdést megoldani. A Hajdúkerület fogalmának tisztázása Fényes Elek a magyar királyság szabad kerületeit a következőképpen osztályozta:

1

0 1. Olyanok, „melyeknek egyes lakosai személyesen is nemesek" — ilyen a turopolyai (túrmezei) nemes kerület. 2. „Olyanok, melyeknek lakosai összesen tesznek egy nemest s különös portával, saját, a vármegyétől független tisztikarral s országgyűlési székkel és szavazattal bírnak." Fényes ide sorolja a jászkun, a hajdú és a magyar tengervidéki kerületet. 3. Olyanok, „melyek tulajdon portákkal és független tisztikarral bírnak 6 Rácz István: A Hajdúság története. Budapest, 1957. 54. 7 Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. 214. 8 Komoróczy György: A Hajdúkerület szervezetének néhány problémája a XVII—XVIII. sz.-ban. A hajdúk a magyar történelemben (Szerk. Módy György, Debrecen, 1969) 76—83. 9 Nagy Sándor, A Hajdúkerület büntetőbíráskodása a XVIII. században. Hajdúk a magyar történelemben. I. m. 91. Nagy Sándor A Hajdúkerület levéltára. A helytörténetírás levéltári forrásai 1848-ig. I. (Szerk. Komoróczy György, Debrecen, 1972) 100. 10 Fényes Eleket idézi Ereky István: A magyar helyhatósági önkormányzat. Vármegyék és községek. I. kötet. A vármegyék (Budapest, 1908) 22. 3 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 33