Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
É. Kiss Sándor: Szilágyi Dániel (1831—1885)
A gyűjtemény nyomtatványokból álló részét ismertetve megemlíti Vámbéry, hogy a török nyomdászatot a magyarországi születésű és később iszlámra tért Ibrahim effendi alapította, s az ő első könyvei közül több példány található a Szilágyi-gyűjteményben, pl: Iazi, Sami, Sakir és Szukhi munkái, melyek ma már különleges ritkaságoknak számítanak. Megvan a gyűjteményben a magyar származású Pecsevi történeti műve. Szilágyi az utolsó két évtizedben megjelent nyomtatványok mindegyikéből szerzett egy-egy példányt. Megvan pl. a nagyhírű és még a Szilágyi életében megszűnt Dseridei Haradisz című török lap több évfolyama. Az európai tudományos irodalom számos jeles alkotásának török fordítása is megtalálható a gyűjteményben. A gyűjtemény nyomtatványi részét olyan értékűnek tartja Vámbéry, melyhez fogható az egész nyugati világban, de Németországban és Ausztriában bizonyosan nincs. így nyilatkozott Vámbéry a könyvtár szellemi értékéről: Kereskedelmi értékéül azonban csak azt kínálhatta, melyet minden más, a gyűjtemény tartalmát nem igen néző vevő is adhatott volna. Elismeri, hogy ezen összeg nem áll arányban sem a kéziratok összegyűjtésének nagy nehézségével, sem a gyűjtő sok évi buzgó, valóban nemes fáradozásával. Úgy hiszi, nem követett el igazságtalanságot, ha kiemeli, 1. hogy nagyobb összeget, mint amilyent Akadémiánk ad, eddig senki sem kínált, 2. és hogy boldogult hazánkfia ezen gyűjteményt úgyis hazai tudományos intézetünknek szánta. Ebbeli szándékát vele még életében közölte, és ha a hirtelen halál nemes életének véget nem vet, bizonyára végrendeletileg is így intézkedett volna. Vámbéry arra kéri az Akadémiát, hogy tekintettel az aránylag csekély anyagi áldozatra, a tudós gyűjtő elévülhetetlen érdemei iránt hálás elismerésének az Akadémia másként is adjon kifejezést. Evégből indítványozza : 1. A Szilágyi Dániel-féle gyűjtemény az Akadémiai könyvtárnak egy külön helyiségében helyeztessék el, és őrizetével olyan akadémikus bízassék meg, ki a keleti, különösen pedig a török irodalommal tüzetesen foglalkozik. 2. Készíttessen az Akadémia egy lehetőleg tökéletes katalógust a gyűjtemény keleti kéziratairól és nyomtatványairól magyar és francia nyelven, hogy a külföldi tudós világnak is tudomása legyen e kincsekről, s azokat fel is használhassa. 3. Szerezze meg az Akadémia Szilágyi Dániel arcképét és helyezze el azon helyiségben, amelyben gyűjtött kincsei őriztetnek. A jelentésbe foglalt javaslatokat a közgyűlés elfogadta, s a megvásárlandó gyűjtemény katalógusának elkészítésére és közzétételére Vámbéry Ármin rendes tag kéretik fel. 1 3 Az MTA igazgató tanácsa 1886. december 19-én Trefort Ágoston elnökletével az alábbi határozatot hozta: „Szilágyi Dániel Konstantinápolyban elhunyt hazánkfia kéziratokból és nyomtatványokból álló nagybecsű gyűjteményének az Akadémia részére megvásárlása 4500 Frt ajánltatik olyképp, hogy az előlegezett 2300 Frt levonása után még fizetendő 2200 Frt két évi részletekben fizettessék ki az örökösöknek." Az MTA igazgató tanácsának 1887. április 2-i ülésén a helyettes főtitkár már azt jelenti, hogy a Szilágyi Dániel-féle kézirat- és nyomtatványgyűjteményért a még hátralevő 2200 Frt kifizettetett az örökösök nyugtatványára. Egyszersmind felolvastatik Vámbéry Ármin levele, ki újabban is késznek nyilatkozik a gyűjtemény rendezésére, illetve lajstromozására a következő feltételekkel: 1. Adassék számára egy, a gyűjteménynek megfelelő világos helyiség. 13 MTA Ért. 1886. 15* 259
