Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
É. Kiss Sándor: Szilágyi Dániel (1831—1885)
jelenti, hogy az Akadémia elnöke a pénztári bizottság javaslatára Szilágyi Dániel örököseinek kétezer forintot utalványozott oly célból, hogy a hagyatékhoz tartozó keleti kéziratokat és nyomtatványokat Budapestre szállítja és megvásárlásukra az Akadémiának az elsőbbségi jogot biztosítsa. Ha az Akadémia a megvásárlásról lemondana, az előleg a más vevő által fizetendő vételárból fog az Akadémiának megtéríttetni. 1 2 Az Akadémia tehát nem tart igényt az egész gyűjteményre, csak a kéziratokra és nyomtatványokra. A gyűjtemény kevésbé értékes része a kiskunhalasi református gimnázium könyvtárába került az elhunyt barátja, Szilády Áron közbenjárására. Az MTA 1886. március 29-i összes ülésén a könyvtári bizottság jelenti, hogy a Szilágyi Dániel-féle gyűjtemény keleti kéziratai és nyomtatványai megérkeztek és vizsgálásukra Vámbéry Ármin rendes r. tag kéretett fel. Ő a gyűjteményről és irodalmi értékéről az összes ülés előtt így nyilatkozik: „Az ötszázat megközelítő kéziratok túlnyomó része török nyelvű. Tiszta perzsa alig több mint 40 és arab kb. 25. Tartalomra nézve első helyen áll a történelem és segédforrásai és itt a főszerepet az ottomán történelem viszi. Több olyan van köztük, amelyet Hammer nem ismert és amelyek — úgy hiszi — az európai könyvtárakból hiányoznak." Kiváló fontosságot tulajdonít a tekintélyes számú insáknak és munsaátoknak, amelyek hivatalos okmány-gyűjteményekbe még nem vétettek fel. Ezek közül is kiemeli Timur-Lenk, Sah Ismail, a krími kánok, a muszka és európai fejedelmeknek a Portához intézett levelezéseit, melyek igen sok fényt vethetnek az illető korszakok rész-történetére. Ezen irodalmi kincsek közt sok olyan adat van, amely a török—magyar korszakot is megvilágítja. A speciális magyar eredetű kéziratok közül kiemeli a Findikli Tarikhit, az Idrisz Bidliszi-féle „Hest bihist" töredékrészét, Kücsük Nisándsi történetét, Gázi Hasszán pasa Szeged és Kanizsa körül folytatott harcainak leírását, Huszszein pasa történetét, IV. Mohamed hadjáratának leírását. Ezen kívül még számos olyan kompendium van a gyűjteményben, mely az oszmánoknak Magyarországon viselt dolgaira vonatkozik. A temesvári hadjárat, Kőszeg, Eger és Kanizsa ostroma oly részletességgel van leírva, mely másutt nem találtatik. A kézirat szépirodalmi részében vallási és etikai művek, regényes költemények, elbeszélések, divánok, szerelmi dalok találhatók versben és prózában, közöttük 3—4—500 éves török nyelvemlékek. Különösen értékesnek tartja Vámbéry a Szulejmán-náme vallásos-mitikus költeményt, mely oly ritkaság, hogy hiába keresnénk párját európai könyvtárakban. Hasonlóan értékes a Fereds bád es-side-féle elbeszélésgyűjtemény, melynek egyes darabjai a hidsra VIII. és IX. századából valók. E művek az összehasonlító nyelvészetnek is értékes forrásai. Tartalmaz a hagyaték eredeti török népdalgyűjteményeket, a perzsa irodalom néhány ritka verses, epikus művét. A közép-ázsiai irodalmat Nevai néhány munkája, egy-két ismeretlen csagatáj író és egy türkmén-üzbég dalgyűjtemény képviseli. A hagyatékban van 11 db részint török—arab, részint török—perzsa, részint török—csagatáj keleti tudósok által készített szótár és glosszárium és Szinászi effendinek egy török nyelvtörténeti szótárra való előmunkálatai. Régibb keletű, színes képekkel illusztrált könyvekre is akadunk, amelyek Khorasszánból és Közép-Ázsiából származnak. 12 MTA Ért. 1886. 39. 258'
