Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
É. Kiss Sándor: Szilágyi Dániel (1831—1885)
Királyi Konzulátuson rituális esküvel felesküdött, Hüszni effendi, Szilágyi Dániel török írnoka. 9 1886. január 24-én az MTA igazgató tanácsának ülésén Fraknói Vilmos főtitkár jelenti, hogy néhai Szilágyi Dániel Konstantinápolyban elhunyt hazánkfiának halála után nagy értékű könyvtárát és keleti kéziratokból álló gyűjteményét fia, Szilágyi Béla ref. lelkész az Akadémiának ajánlotta fel : mire az Akadémia 300 forint előleget adott neki, hogy Konstantinápolyba utazhassék, és a hagyatékot Magyarországra szállíttassa. Szilágyi Béla január 19-én Vámbéry Ármin rendes taghoz intézett levelében jelenti, hogy a kéziratokat 6 ládában az Osztrák—Magyar Követségnek adta át elszállítás végett ; a könyveket 44 ládában pedig immár Budapestre kész szállítani, de kinyilatkoztatja, ezt csak úgy teheti, ha az Akadémia táviratilag 1500 forintot utalványoz költségei fedezésére, különben kénytelen volna a könyvgyűjteményt másoknak bocsátani áruba. Az igazgató tanács a kívánt jelentékeny összeget nem előlegezheti, mivel az Akadémiának a kéziratok és könyvek értéke felől tüzetes és biztos tudomása nincs. Ezért a konstantinápolyi cs. és kir. követség fel fog kéretni, hogy a követségnél letett kéziratokról a keleti nyelvekben járatos egyén által jegyzék készítését eszközölje. 1 0 A Budapesti Hírlap Szilágyi Dániel könyvtára címmel az Akadémia fenti határozatához többek közt a következőket fűzi: „A dolgok ez állásához saját értesülésünk alapján megjegyezzük, hogy a Szilágyi-könyvtárt amint van, konstantinápolyi szakemberek százezer frankra becsülték és tudomásunk van arról hogy az örökösök eltökélt szándéka a gyűjteményt ezen összegen alól nem adni el senkinek. Tavaly Maximov úr, az orosz nagykövetség első dragománja, ki orientáliákban nevezetes bibliofil, harmincezer frankot kínált Szilágyinak nyolc török kéziratért. Az öreg magyar azonban azt mondta, hogy a kéziratok nem eladók, mert ő azokat haza szánta. Most, hogy Szilágyi Dániel meghalt, Maximov úr az orosz akadémia részéről tett ajánlatot az örökösöknek az egész könyvtár megvételére nézve; Erre az ajánlatra Szilágyi Béla nem reflektált, mert úgy fogta fel a dolgot, hogy ő már kötelezve van a Magyar Tudományos Akadémiának, mely kijelentette, hogy a könyvtár summáris hazaszállítását kívánja. Az Akadémia azzal, hogy 300frt-ot küldött a hazaszállítás költségeire mindenesetre szép munificenciát tanúsított; de nem következetes eljárás tőle, hogy amikor az örökösök már belementek a hazaszállítás nagy és költséges vállalatába, egyszerre megvonja a támogatást, kevésnek mutatkozván az előlegezett pénz. Hogy az Akadémia részéről kockáztatás foroghat fönn, arról szó sem lehet, mert a másfélezer forintot megéri a könyvtár, mint csomagolópapír is; E mellett Szilágyi Béla gyönki ref. lelkésznek van annyi ingatlan vagyona, hogy az 1,500frt. akkor sem veszhetne el, ha a könyvtár valamely vis maior által megsemmisülne. Mindenesetre az Akadémia nem takarékpénztár, hogy hitelt nyisson; hogy a Szilágyi könyvtárra többénem reflektál, azt teljes joggal adhatja tudtul azzal, hogy nem segíti elő a könyvek haza szállítását. Mi a változás oka, azt nem tudjuk. Vámbéry Ármin és Szilády Áron, akik ismerik a könyvtár nevezetesebb darabjait, bizonyára felvilágosították az igazgatótanácsot arról, hogy a Szilágyi-féle gyűjtemény nem antikvár lom, és hazakerülése nyereség volna." 1 1 Úgy látszik, az Akadémia igazgatótanácsa megbízható tájékoztatást kapott a hagyaték értékéről, mert 1886. március 21-i ülésén Fraknói Vilmos főtitkár 9 BH 1885. dec. 22. 10 Kivonat a Magyar Tudományos Akadémia Igazgatótanácsának jegyzőkönyvéből. 11 BH 1886. febr. 5. 17 Hajdúsági Múzeum Évkönyye 257
