Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Sz. Kürti Katalin: Maghy Zoltán pályakezdése
1935 januárjában a Déri Múzeum egyik termében nyílt Maghy— Kampier közös kiállítása. Maghy harminc pródi és böszörményi tájképét mutatta be. A kiállítást követően két akt-stúdiumát és „Szárazmalom" c. vízfestményét vásárolta meg a Déri Múzeum. A debreceni múzeummal Káplár halála után került közelebbi kapcsolatba. Rendezte és a Déri Múzeumba szállította a halott művész tárgyi hagyatékát (festményeit, rajzait, leveleit). 1 6 A Medgyessy által készített síremlék elhelyezésében, 1 7 valamint Káplár kultuszának állandó ápolásában szép érdemei vannak. 1 8 1929—1941 között állandó résztvevője volt a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum és a Munkácsy Céh budapesti kiállításainak. 1929-ben a Nemzeti Szalon őszi tárlatán „Utca télen", „Muskátlis kert", „Hortobágyi juhász", „Zeleméri csonkatorony", „Napsütéses kert" c. műveit állítja ki (az utóbbi a Nemzeti Szalon tulajdona lett). 1932 a budapesti és külföldi szereplések éve. A Nemzeti Szalon minden rendezvényén részt vett: februárban az első magyar reprezentatív csendéletkiállításon („Gyümölcsök" c. olajképpel), az akvarell és pasztell kiállításon {„Zúzmarás út", „Utcarészlet tavasszal" c. műveivel), a téli tárlaton a „Bártfai táj"-jal és az „Őszirózsák"-kai. Ugyancsak a Nemzeti Szalon révén állít ki Japánban (Tokióban, Jokohamában, Kiotóban), ahol a csoportos anyagban „Rozsvetések", „Vihar aratáskor", „Oktogon tér", „Szőlőskertben" c. művei szerepelnek. 1934 szeptemberében a Műcsarnokban rendezett „Nemzeti Munkahét kiállításáén „Csőszház az erdőn', „Utca télen", „Rozsvetések" c. művei, 1935ben a Munkácsy Céh tárlatán a „Köd a pusztán", a III. Nemzeti Képzőművészeti kiállításon „Csikósbódé Pród pusztán" olajképei, a Nemzeti Szalonban „Utcarészlet tavasszal", „Asztagok", „Zúzmarás dűlőút" c. vízfestményei aratnak szép sikert. 1940 februárjában a Műcsarnok-beli „A magyar művészetért" kiállításon „Pásztorkunyhó a pusztán" festménye szerepelt. Legjelentősebb budapesti sikere a két társsal közös „Műterem"-beli bemutatkozása. 1 9 Itt 88 olajképet (hortobágyi, böszörményi, nagymarosi tájakat, csendéleteket, portrékat) vonultat fel, valamint nyolc finom akvarellt, pasztellt. Ebből az anyagból vásárolja meg a Székesfővárosi Képtár az „Oktogon tér"-t, a Kultuszminisztérium a „Vihar aratáskor" címűt. 1937-ben részt vesz a hajdúböszörményi „Hajdú-hét" reprezentatív csoportkiállításán. Ezt követően, majdnem két évtizedes szünet után szerepelt ismét tárlatokon és önállóan. 1942-ben megnősült. Feleségével és két fiával vélő Maghy részletes listát állított össze a beszállított anyagról. 847 darabos listáján 153 olaj és pasztellkép szerepel, több száz tus, toll, ceruzarajz, vázlat, valamint rajzok Rippl-Rónai Józseftől, szobrok Medgyessy tői és a naiv szobrászoktól. 17 Káplár Miklóst 1935. április 9-én temették. Ezt követően határozta el az Ady Társaság, hogy síremléket készíttet Medgyessyvel. Maghy Zoltán levelezést folytatott a szobrásszal, e levelek rajz vázlatokat is tartalmaznak. Jelenleg a görög katolikus temetőben látható a haraszti mészkőből faragott, portré domborműves síremlék. 18 Maghy 1935-ben, dr. Ecsedi István múzeumigazgató felkérésére állította össze „Emlékeim Káplár Miklósról" c. kéziratát. Ecsedi könyvet szándékozott írni halott barátjáról. Később kisebb közleményeket jelentetett meg Maghy Zoltán a Hajdú-Bihari Napló hasábjain. "Káplár Miklós indulása" címen szép emlékezést írt az „Alföld" folyóirat 1964. augusztusi számában (XV. évf. 8. sz. 748.). Részt vett a Hajdúböszörményben és Debrecenben rendezett emlékkiállítások szervezésében, anyaggyűjtésében. 19 gr. Zichy Istvánné Yull Erikával és néhai Lénárt Zoltán festőművésszel rendezte meg tárlatát. A katalógus 96 művét sorolja fel ármegjelöléssel. 16 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 241
