Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Sz. Kürti Katalin: Maghy Zoltán pályakezdése
szelte át a második világháborút, s az azt követő nehéz időszakot, meghurcoltatásait. Az ötvenes évek elejére alakul ki körülötte viszonylagos nyugodt alkotói légkör. Munkakedvét igazán csak a hatvanas évek elején nyeri vissza, amikor az elismerés, a megbecsülés első, szerény jeleit kapja környezetétől, szülővárosa hivatalos szerveitől, intézményeitől. Művészi pályája első két évtizedét tekintjük most át. Tanúi lehetünk emberi és művészi fejlődésének, következetes festői programja kialakulásának. 1918—20-ban, a városerdőn festett művei csak töredékben maradtak meg. Elsőéves főiskolai hallgató korából őriz egy Glatz mesternél készített „Álló női akt" olajképet Precízen, anatómiailag hitelesen oldotta meg feladatát, de színben nyersen. Élettelibbek, színgazdagabbak korai életképei, munkaábrázolásai: az 1924-es „Mosónő", az 1926-os „Disznóölés", az 1927-es „Bocskai drótos" c. olajképek, valamint az ugyancsak 1927-es „Káplár szülei" és a „Hősök szobra leleplezése az új templomnál" c. pasztellek. A dolgozó, vagy csendesen szemlélődő kisembereket nagyszerűen jellemzi környezetük, munkaeszközeik anyagszerűen részletes bemutatásával. Elmerül a jól ismert böszörményi vidék kedves hangulataiban, friss valóságlátással reagál a kis világ eseményeire. A „Disznóölés" c. apró olajképének nagy erénye a téri tömörítés, a dinamikusság, valamint az érdekes képkivágás : a szétterített disznótetem fölé böllér hajol (érezni gyors, biztos mozdulatait), fölötte a távolabb álló szekér kis kerékrészlete. Arcképeinek modelljei közvetlen környezetéből, családjából kerülnek ki. Gazdag színhatású, vörös-sárga-rózsaszínekkel festi meg húga két pasztellképét, édesapjáét lilákkal, sárgákkal. Míg e pasztelleken a hangulati hatásokra törekszik puha, elomló foltjaival, olajképein, egy keményebb, vonalasabb megformálással a karakter megrajzolására. Jó összehasonlítási alap az egy időben készült két apa képe, egyiken az elmélázó, tűnődő, másikon, az olajképen a határozott, kissé szigorú embert mutatja. Korai remeke az 1925-ös „Betegágyon" és a „Káplár Miklós arcképe". Betegen fekvő nagyanyja mellképét fehérekkel, szürkékkel, kevés tört vörössel és viaszsárgával festette meg. Nagy emberismerettel jeleníti meg a betegséget is keményen tűrő büszke idős asszony típusát, akinek összeszorított ajka, tört szeme szenvedéseit mégis elárulja,. Káplár portréja élete egyik főműve. 1925-ben Káplár Miklós Kamplerrel együtt festette meg Maghyt, 2 0 Kampier és Maghy pedig egy-egy portrét festett a mesterről. A Maghy portré fekete kalapban fekete ruhában állítja elénk az erőteljes, pirospozsgás arcot. A robosztus alkatban hatalmas, feszülő energiákat, nagy szellemet sejtet a fiatal festő. Budapesten készítette 1926-ban fehér munkaköpenyes „Önarckép"-ét, valamint hasonló színekkel megfestett, barnákra, okkerekre épített Épreskerti műveit. Egyiken a „Barberini faun" szobormásolatát, másikon Csók István műteremablaka előtt ülő nőalakot mutat be. 2 1 Nagymarosi képei talán legtermékenyebb időszakában, egy nyáron születtek. Elég volt Vaszary mesternél egyéves tanulmányi időszak, hogy megtanuljon önállóan képi nyelven gondolkozni és fogalmazni. 1927 nyarán már 20 Káplár Miklós „Művésznövendékek" c. vászonra festett olajképe (75 X 95 cm) a Déri Múzeum tulajdona, ltsz.: II.65.9.1. A festmény Káplár Kálvineum-beli műtermében ábrázolja a két fiatal félalakjával. A falon Káplár stúdiumai láthatók. 21 A „Találkoztam mesterekkel" c. kéziratban írja le Maghy e mű születését és fogadtatását. Csók István Vaszaryt helyettesítette, tíz növendékével festtette a virágzó orgonákkal körülvett udvart, műtermet. A mester elismerően nyilatkozott kompozíciójáról. 242'
