Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Sz. Kürti Katalin: Maghy Zoltán pályakezdése
bágyra. 1928 őszén a három barát olyan kolóniát hoz létre, amely látszólagos elszigeteltsége ellenére szoros kapcsolatban állt a népi írók törekvésével. A puszta monumentalitását, „ősi romlatlanságát" igyekeztek megmutatni a világnak, s érzékeltetni, milyen tiszta forrást jelenthet az egyszerű emberek életével, sorsával foglalkozás. Medgyessy, Móricz figyelmét Káplárék irányították a Hortobágyra, s így közvetve, részesei lettek hortobágyi szobraik, vagy elbeszéléseik születésének. 1 2 Sajnálatos, hogy együttlétük rövid volt: Maghy 1928 őszén távozott a Hortobágyról (miután összeveszett Káplárral), Boromisza és Káplár viszonya 1929 nyarán romlott meg. Az átmeneti szakítás azonban nem jelentette Maghy elvei feladását, továbbment a megkezdett úton, s a két idősebb mestertől tanult megszállottsággal festette előbb a határt, a szőlőskerteket, a városerdőt, 1934-ben Pród pusztát. Leszámítva 1930-as bártfai, 1933-as bécsi útját, alig mozdul ki szülővárosából. 1929-ben Hajdúböszörményben, a Tisza ház kistermében, 1930 áprilisában Debrecenben, a Kereskedő Társulat székházában, 1930 júniusában, a hajdúböszörményi Bocskai Gimnáziumban rendezett önálló kiállítást. A debreceni bemutatón száztíz művét szerepeltette, hetven olajfestményt és negyven akvarellt, pasztellt. A nagymarosi és böszörményi városképekből, hortobágyi tájképekből és portrékból álló tárlatot Vadász Endre — volt főiskolai évfolyamtársa — méltatta és mutatta be Debrecen közönségének. 1 3 1931—1941 között állandó kiállító tagja a Debreceni Műpártoló Egyesületnek. 1 4 1931 decemberében a „Debreceni képzőművészek" tárlatán „Koratavasz", „Dűlőút", „Virágos udvar", „Őszi alkony", „Havas táj", „Fák alatt" c. olajképeit, pasztelljeit mutatja be. 1932-ben nagy sikert arat „Gyümölcsök" és „Vágják az erdőt" c. olajképe; 1934-ben az „Utca télen" és „Rozsvetések", 1941-ben a „Hajdúház", „Virágok", „Pásztorlány", „Víz mellett". Kapcsolatot tartott a debreceni Ady Társaság művésztagjaival, kérte is a felvételét a társaságba, de belső tagfelvételi korlátozások miatt nem sikerült belépnie. 1 5 1932-ben kibékült Káplárral, ismét hármasban dolgoztak Kamplerrel együtt. Vándorkiállítási anyagot állítottak össze, amelyet 1933 áprilisában a Hajdúböszörményi Gimnáziumban, 1934 áprilisában a hajdúnánási Bocskai szállóban, 1934 májusában a hajdúdorogi Novella szállóban mutattak be. Közös tárlatukat Molnár István, szeretett tanáruk és atyai barátjuk támogatta. 12 Medgyessy Ferenc és felesége szinte minden nyarát a Hortobágyon töltötte. Mátán, dr. Bajmóczy Endre orvosnál laktak. Itt látogatta meg őket pl. 1928-ban dr. Molnár István és Maghy. A Mester ekkor a „Komondor"-t mintázta. A Déri Múzeum grafikai osztályának több Medgyessy rajza hortobágyi ihletésű. így az a Káplárt ábrázoló ceruzarajz is, amely jelenleg a Hajdúsági Múzeum képtárában látható. Móricz Zsigmonddal 1926-ban, Medgyessy Százados úti műtermében ismerkedett meg a fiatal Maghy. Később többször találkoztak a Déri Múzeumban, s az író több művét dedikálta Maghynak. 13 Vadász Endre (1901—1944) festő és grafikus. 1928—1937 közt élt Debrecenben, itt találkozott volt főiskolai kollégáival, így Maghyval is. Cikket írt Káplár Miklósról, a Képzőművészek Új Társasága debreceni tárlatáról. Maghy Zoltán kiállítását méltató cikke a „Debreceni Független Újság" 1930. április 30-i számában jelent meg. 14 A Debreceni Műpártoló Egyesület (később Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete) 1901ben alakult. Célul tűzte ki a képzőművészetek népszerűsítését, a művészek érdekvédelmét. Az 1927-ben alakult Ady Társasággal szemben időnként a konzervatív tendenciákat védte. 15 Az Ady Társaság Képzőművészeti osztályának tagja volt a harmincas években: Holló László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Vadász Endre, Senyei Oláh István, Smurák József, Medgyessy Ferenc, Káplár Miklós, Berki Irma, Félegyházi László ; Maghy Káplár révén került kapcsolatba a társasággal, levelezett Senyei Oláh Istvánnal. Részletes irodalom: Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészeti osztálya, Déri Múzeum Évkönyve, 1974. (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Szendrey István közreműk. Debrecen, 1975) 751—769. 240'
