Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)
Bencsik János: Csege szabadmenetelű jobbágyfalu társadalomrajza a XVIII—XIX. század fordulóján
nek. Közöttük hegedűsök is akadtak. 5 8 A cigányok külön, az akkor falu szélének számító Hataj-széltn és környékén laktak. Az 1770-es összeírás tanúsága szerint Csegén nem élt zsidó. Másfél évtized múlva egy József zsidóról szólnak a források, majd a Nesze csárdát árendáló zsidót említik. 1805-ben Ifjú Sidó Miskát a dikális összeírásokban mint házatlan zsellért szerepeltetik. 5 9 A szolgák számának megállapításával már Papp József foglalkozott, de itt is leszögezhetjük, hogy a megfelelő összeírások e vonatkozásban sem pontosak. Az 1814-es összeírásban mindössze 4 szolgát szerepeltetnek. 6 0 Ekkor a hivatalos kimutatás szerint a falu társadalmi képe ez volt: Földes Házas Házatlan Fiú Lány Atyafi 1 Szolga Földes zsellér adóalany 68 83 42 16 8 1 4 A telkesek és a házas zsellérek egy korábbi feldolgozásban már szerepeltek, most a házatlan zsellérek számát közlöm csupán: az 1808-as kimutatás alapján 76 család vagy töredékcsalád van. A különböző okok miatt cselédként (helyenként szolgaként) nyilvántartott személyek száma pedig 85 fő. Mind a házatlanok, mind a cselédek rétegét természetesen az adatok pontatlansága miatt nem lehet tökéletesen összeállítani. De pontosságuk megközelítő. Előfordul olyan özvegy anya, anyós, aki beletartozik a nagycsaládba, amelyről szólottam is, de mások a cselédek rovatban szerepelnek az 1808-as kimutatás szerint,, noha szülő voltuk nem kétséges. V. A faluszervezet, a faluközösség és az egyén Csegéről a leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a falu jobbágy-paraszti társadalma a tanulmányozott korra jellemző, tipikus szerkezeti jegyekkel rendelkezett, amelyek a következők : 1. A társadalom gazdasági alapja: — A latifundium döntő fölénye, gazdasági meghatározó szerepe vitathatatlan. Jellemző erre a helyzetre, hogy a közel 23 000 kh-as határból 1895-ben a volt úrbéres családok, illetve örököseik kezén mindössze 2769 kh maradt. 6 1 — A földesúri majorok — bár a XVIII. század közepétől számolhatunk a majorsági földműveléssel — jobbára kiterjedt állattenyésztő központok. Ezt 58 Uo. Közigazgatási iratok. 7. „Sarkadról a ... a hegedűsért bejött Runyák Pál juhász." 59 Uo. 1797., és 12-es kötet, 1805. Egyházi jegyzőkönyve, T. REL. 1787. 60 HBmL. Tiszacsege, V. 674/a. 12. 1814. 61 Itt bizonyos eltérés mutatkozik az 1773-as urbárium adatai (melyet Popp /ózse/Tiszacsege monográfiájában a 148—150. oldalon közöl) és Papp József & Ital kihozott adatok között, mert végülis 30 jobbágytelek volt Csegén, továbbá az Urbárium záradékában ez állott: „Egész telkenként 28 hold Szántó Föld, minden Holdban két pozsonyi mérőt számlálván." SzSzmL. Urbáriumok, Csege, 1773. Eszerint 1180 pozsonyi mérő szántót, 300 embervágó rétet műveltek a csegeiek, ehhez társult még az úrbéres legelő. 105
