Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúböszörmény, 1977)

Ötvös János: A Hortobágy növényvilága

hatás és megkezdődött az elszikesedés. Emberi beavatkozás alakította ki a Hortobágy mai arculatát — a kiemelkedő helyeket (löszhátakat) felszántották, az elszikesedett területeket pedig meghagyták legelőnek. A nagymérvű legeltetés véglegesen elzárta az utat az erdők felújulása előtt. Ez volt a második nagy alakító csapás. A Hortobágy mai arculata tehát másodlagos jelenség. Másodlagos a talaja az ún. szerkezetes (szolonyec) szik, mely nem azonos a mogyoró korabeli szikkel. Másodlagos a növényvilága is. Az eredeti sztyepp növények helyét a szomszédos hegyekről aláereszkedő, de főleg keleti eredetű szárazságot tűrő (xerophyta) növények foglalják el. Ilyenek pl. a sziki vagy veresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina), bárány üröm (Artemisia pontica), villás boglárka (Ranunculus pedatus), pusztai cickafark (Achillea setacea), heverő seprőfű (Kochia prostrata) stb. A kiszáradást nyomon követte a szikesedés s ennek megfelelően pontusi—bajkáli sókedvelő (halophyta) fajok bevándorlása — ilyen pl. a bárányparéj (Camphorosma annua), vékony útifű (Plantago tenuiflora), sziki útifű (Plantago maritima), sziki üröm (Artemisia maritima ssp. monogyna), bajuszpázsit (Crypsis aculeata), karcsú bajuszfű (Heleochloa alopecuroides), sziki ballagófű (Salsola soda), sóvirág (Limonium gmelini) stb. A nagymérvű legeltetés következtében kozmopolita és ruderális (gyom) fajok terjedtek és terjednek el — ilyen pl. a porcsin (Polygonum aviculare), büdös zsázsa (Lepidium ruderale), puha rozsnok (Bromus mollis), eb szikfű (Matricaria inodora), újabban pedig a betyárkóró (Erigeron canadensis). Az egykori erdős sztyepp növényeinek némi maradványa pl. a réti őszirózsa (Galatella punctata) és a sziki kocsord (Peucedanum officinale) az ohati és újszentmargitai erdőben található meg. így alakult ki a Hortobágy mai növényvilága. II. A Hortobágy mai növényvilága A fajokat, alfajokat és változatokat is beszámítva kb. 600-ra tehető a Hortobágy mai növényeinek száma.

3 Egy áttekintő, inkább csak keresztmetszet jellegű tanulmányban ezt a mennyiséget darabonként bemutatni nem lehet s nem is célom. Ebből a mennyiségből kiválasztottam ismertetésre az egyes növénytársulások jellemző tagjait, amelyek első látásra még szépnek is mondhatók. Áttekinthetőség céljából a növényvilágot életközösségek alapján mutatom be. Három életközösséget — vízi, réti és erdei — állítottam fel s ezek sorrendjében ismertetem az egyes fajokat. A vízi életközösség növényei A vízben egykor bővelkedő Hortobágy a lecsapolás, de főként a Tisza szabályozása következtében száraz puszta lett. Természetes vize most a pusztát átszelő Hortobágy, továbbá a Kösely, Sáros- és a Tisza felé eső szélén a 3 A hortobágyi növényfajok számát az újabban megindult kutatások alapján fogjuk biztosan tudni. Míg ennek eredménye meg nem jelenik, csak hozzávetőleges becslés alapján tudunk számszerű adatot adni. 9