Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Gunda Béla: Ösi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban
JEGYZETEK 1 Szamota I., Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. (Budapest, 1891) 91. 2 Szamota /., i. m. 303. 3 Doming H., Madártojások használhatósága étkezésre. — Természettudomány, III. évf. (1948) 338. K. Mátyus 1. szerint a fácán- és a császármadártojás fejedelmi csemege. K. Mátyus I., Ó és LJj Diaetetica. IV. (Pozsony, 1789) 98. 4 Saját gyűjtésem. 5 Babus J., A lónyai vizek néprajza. Néprajzi Közlemények, IV. (1959.) 9. 6 Ebner S., A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. Föld és Ember, V. évf. (1925.) 73. 7 Ecsedi I., Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. (Debrecen, 1933.) 17. 8 Kiss L., Beszterec. Föld és Ember, II. évf. (1922.) 218. Kiss L., Régi Rétköz. (Budapest, 1961.) 25, 38, 70, 101, 221, 224, 300, 371, 405. — A madarak latin neveit csak akkor közlöm, ha azokat a forrásaim is megemlítik. 9 Zelenin D., Russische (Ostslavische) Volkskunde. (Berlin-Leipzig, 1927) 143. 10 Lovassy S., Az Ecsedi-láp és madárvilága fennállása utolsó évtizedeiben. (Budapest, 1931.) 37, 58, 40-41, 59, 75, 76. L. még MNyr. 77. (1953.) 237. Ecsedi i. m. 15—17. 11 Ecsedi i. m. 133—134, 136. 12 Márkus M„ Népi vadfogás módjai Nyíregyháza vidékén. Néprajzi Múzeum Értesítője, XXIX. évf. (1937) 345—350. 13 Bencsik J., A gyűjtögető gazdálkodás emlékei a Tisza mentén a volt alsószabolcsi falvakban. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve, I. (Hajdúböszörmény, 1973.) 122. 14 Bertalan Szilágyi J., A Bihar vármegyei Sárrét leírása, 1827. Aquila, XXVII. évf. (1920.) 68. 15 Szűcs S., A régi Sárrét világa. (Budapest, é. n.) 75—76. Sziics S., Pusztai szabadok. Rajzok a régi Alföld életéből, (Budapest, 1957.) 172. 216. Györffy I., Nagykunsági krónika. (Budapest, 1955.) 50. 16 Csath A., Békés vármegye madárvilága hajdan és ma. (Gyula, 1938.) 11—12. 17 Saját gyűjtésem. 18 Borzsák E., Pákászat Monóron és környékén. Ethnographia, XLVIII. évf. (1937.) 452. Fél E., Harta néprajza. (Budapest, 1935.) 49. 19 Morvay J. A gazdálkodás alakulása Örszentmiklóson. Néprajzi Közlemények, V. évf. (1960.) 138. 20 Fél E., Adatok Dunapataj néprajzához. Néprajzi Múzeum Értesítője, XXIX. évf. (1937.) 364. 21 Radetczky D., Nidologiai és oologiai jegyzetek az 1919. évről. Aquila, XXVI. évf. (1919.) 114. 22 Tálasi I., A Kiskunság népi állattartása. (Budapest, 1936.) 26. 23 Lakatos K., A „pákász" (vagy „nádlaczi"). Néprajzi Múzeum Értesítője. XIII. évf. (1912.) 31—32.; Bálint S., A régi szegedi pákászok és madarászok. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1971. (Szeged, 1971.) 1. Sk. 123, 129, 136. 24 Brehm A., Az állatok világa, VI. Madarak, III. (Átdolg. Chernel I. Budapest, 1904.) 85. Már K. Mátyus I. is említi, hogy a bíbic tojását Hollandiában csemegének tartják. K. Mátyus I., i. m. III. (Pozsony, 1787.) 227. 25 Kiss G., Ormánság. (Budapest, 1937.) 33, 56. 26 Gunda B., Néprajzi gyűjtőúton. (Debrecen, 1956.) 36. 27 Zentai J., Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. A kólészó. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1965. (Pécs, 1966.) 192—193. 28 E. Fehér J., Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Néprajzi Közlemények, II. évf. 3—4. sz. (1957.) 288. 176 V
