Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Gunda Béla: Ösi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban

29 Linnus (Leinbock) F., Linnumunade korjamisest (On the Collecting of the Eggs of Wild Birds). Eesti Rahva Muuseumi Aastaraamat, VIII. (Tartu, 1934.) 155—180, 201—204. 30 Manninen I., Die Sachkultur Estlands, I. Bd. (Tartu, 1931.) 18. 31 Manninen I., i. m. 18. 32 Manninen I., i. m. 20. — A szlávok tojásgyűjtéséről röviden megemlékezik Moszynski K. is, de nem mondja meg, hogy melyek azok a szláv népek, akik vadmadarak tojásának gyűjtésével foglalkoznak. Moszynski K., Kultura ludowa Slowian, Tom. I. (Warszawa, 1967.) 37. — Egy nagy jelentőségű, de kevésbé ismert tanulmányában azt írja, hogy a háború előtti vegyes nemzetiségű (lengyel—litván— fehérorosz) Kelet-Lengyelország mocsaras vidékein gyűjtik a vadkacsa és más madarak tojását. Moszynski K., Ethnogeographische Studien in Ostpolen. (Kny.) Krakow, 1929.) 132. 33 Manninen I., i. m. 19. 34 K. Mátyus I., i. m. III. (1787) 221. 35 Linnus (Leinbock) F., i. m. 202—203. A norvégok sirálytojás gyűjtését, fogyasztását Herman O. is leírta. Herman O., Az északi madárhegyek tájáról. (Budapest, 1893.) 193, 290, 293. 36 Erixon S., Djurfangst ock jakt samt insamling av vegetabiliska födoämnen under nyare tid. Nordisk Kultur, XI—XII. A. Stockholm, 1955. 114. G jessing G., Veiding og sanking i forhistorisk tid i Norden. Uo. 49, 60.; Johannesson P., Näringsfang pa Island under Medeltiden. Uo. 104.; Rasmussen H., Faeroske Kulturbilleder omkring Aarhundredskiftet. (Kobenhavn, 1950.) 33.; Brehm A., Az állatok világa. VI. Madarak. (Átdolgozta: Chernel I. III. k. Budapest, 1904.) 627. 37 Heyne M., Fünf Bücher deutscher Hausaltertümer von den ältesten geschichtlichen Zeiten bis zum 16. Jahrhundert. Bd. 2. Das deutsche Nahrungswesen ... (Leipzig, 1901.) 302—303. 38 Eidlitz K., Food and Emergency Food in the Circumpolar Area. Studia Ethnographica Upsaliensia, XXXII. (Uppsala, 1969.) 39—40. 39 Berg G., Nordskandinaviskt-nordeuropeiskt. Etnologiskt varjehanda. Rig, 16. k. (Stockholm, 1933.) 119—127.; Linnus (Leinbock) F., i. m. 203.; Eidlitz X., i. m. 40. 40 Linnus (Leinbock) L., i. m. 203. 41 Berg G., i. m. 127, 138. 42 Manninen I., Die finnisch-ugrischen Völker. (Leipzig, 1932.) 306—307. 43 Linnus (Leinbock) F., i. m. 203. — Collinder B. a finn uutta terminológiát a finnugor eredetű szavak közé sorolja. Collinder B., Fenno—Ugric Vocabulary. (Stockholm, 1955.) 126. •íl Linnus (Leinbock) F., i. m. 179, 203. 45 Hankó B. szerint a fú (kék fú) a Porphyrio coeruleus-szal azonos (Hankó B., A hajdani Alföld ősi állatvilága. Debrecen, 1933. 45.) Ez azonban nem valószínű, mert a madár nálunk nem fészkel, s nem is átvonuló. A század elején egy alkalommal figyelték meg. Dr. Sóvágó Mihály (Hajdúböszörmény) kitűnő ornitológusunk szerint — aki kéziratomat elolvasta — valószínűbb, hogy a fú általában ,vízimadarat' jelentett. Feltűnő, hogy a népnyelvben a vadkacsával hozzák kapcsolatba. 40 Bárczi G., A magyar szókincs eredete. (Budapest, 1958.) 12. 12 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 177