Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Nyakas Miklós: Polgár mezőváros különös jogállása a XVIII. században (a separata porta)

gár összeírását sürgősen végre kell hajtani.

11

3 A várost 1798-ban valóban össze is írták! Hiába tiltakozott most Bárány Márton tiszttartó, annak nem volt foganatja. A küldöttség felolvasta előtte a nemesi közgyűlés mindkét ide vonatkozó határozatát, s elrendelte az összeírást. Bár a város részéről a hivatalos közreműködést megtagadták (a küldöttséget csak a kisbíró vezette), azok igyekeztek alapos munkát végezni. „Egy néhány köz embert és két Esküttet . . . erőszakkal megeskettek . . .a pásztorokat behajtották. . .", s az összeírást másnap be is fejezték.

11

4 A tiszttartó azt javasolta a káptalannak, hogy az ügyben az országos hatóságokhoz forduljanak. A földesúr nyilván így járhatott el, mert Szabolcs megye nemsokára kénytelen volt a polgári összeírás kérdésével foglalkozni. A város separata portájának a megvizsgálására a nemesi közgyűlés bizottságot jelölt ki, s az a vármegye „Leveles tárának" felkutatása után arra az álláspontra helyezkedett (hivatkozva az 1742-es és 1744-es helytartótanácsi döntésekre), hogy az összeírás valóban törvénytelen volt. A legalábbis pártatlan bizottság jelentését a megye kénytelen volt acceptálni, s ezért azt a határozatot hozták, hogy a város a „dicalis conscription! tekintettel nem lévén ... A Proportione Separatum Portarum ... a Házi Kincs Tár terhét visellye". A közgyűlés azonban egyben úgy is döntött, hogy Polgár különálló portáinak az ügyét a következő országgyűlésen a rendek elé terjesztik, s azt megszüntetni igyekeznek."

5 Ez valóban így is történt, s Polgár ügye az 1802-es országgyűlésen szőnyegre is került. Ez az országgyűlés egyebek közt adóügyi kérdésekkel is foglalkozott (a napóleoni háborúk korában vagyunk), s egyik fontos feladata volt az ország nádori portáinak újrafelosztása. A repartitió során Polgár különálló portáit is figyelembe vették, s azt kettőre emelték fel. Az emelés azonban már csak papíron valósulhatott meg, mert ugyanez az országgyűlés Polgár különálló portáit is megszüntette, s azt Szabolcs megyébe olvasztotta be. Az országgyűlési törvénycikk ugyan ezt a rendelkezést az adókezelés könynyebbítésével indokolta,

11

6 a tényleges ok azonban nyilván más volt. A polgári separata porta körüli küzdelem tehát a vármegye győzelmével ért véget, s ez az eredmény megfelelt annak a folyamatnak, amelynek során a korábban szinte korlátlan befolyással rendelkező klérus a XVIII. század végétől bizonyos értelemben veszített hatalmából, illetve annak a politikai közhangulatnak, amely az 1790-es években a nemesi gondolatkör reneszánszát eredményezte." Polgár az 1802/3-as katonai évtől kezdve már Szabolcs vármegye keretében adózott, s az első évre kivetett hadiadó kerek számban 1572 forintot; tett ki, s ez a két portára eső terhet (1565 Ft) figyelembe véve — a vármegye részéről meglepő mérséklet tanúbizonysága. A háziadó esetében lényegesen nagyobb emelkedéssel találkozhattunk, a separata porta jogállás utolsó évében a domestica összege 843 Ft volt, 1802/3-ban pedig már 1479 Ft. A vármegye az adót már összeírás alapján vetette ki."

8 Számításba kell vennünk azt is, hogy a vármegyének ezután jogában állott a mezővárosra kivetett adó összegén változtatni, s a várható súlyos közmunkákról még nem is szólottunk. * • * 90