Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Dankó Imre: A hajdúböszörményi temetők költészete

Erre vall a síremlékeken való elhelyezésük is; már minden (például az elhunyt adatai) után, a felirat legvégén állanak. Nemcsak gyűjtött anyagomról, hanem általában a hajdúböszörményi sírversek teljességéről az a tipizálás tájékoztathat legjobban, ami szerint a hajdúböszörményi sírverseket öt csoportba osztjuk. Mielőtt az öt csoport ismertetésére térnénk, meg kell jegyeznünk, hogy a sírversek ma már általánosak; egyaránt megtalálhatók a református, a görög és római katolikus sírköveken. Míg korábban csak a református fejfákon alkalmazták őket, a görög és római katolikusok keresztjeire nem írták. Az első csoportba az a nagyon gyakori sírvers (mondóka) típus tartozik, amely fájdalom — sírhalom rímre épül (18., 19., 21., 26., 33., 36., 37. és 49. képek). Az alapszöveg ilyenforma lehet: Az tudja csak mi az igazi fájdalom, Kinek sokat szenvedt hű férjét fedi e sírhalom. vagy: Ifjúság, remény, jövő a föld alatt Idefent a megtört, fájó szív maradt. Ezt az alapszöveget bővítik aztán ki némi részletezéssel, így : Kiknek szeretteit nem fedi sírhalom Nem is tudják mi az igazi fájdalom. vagy: Csak az tudja mi az igazi fájdalom Kinek hű nejét és édesanyjokat fedi e sírhalom. vagy: Csak az tudja mi az igazi fájdalom Kinek két gyermekét fedi e sírhalom. vagy: Az tudja csak mi az igazi fájdalom Kinek sokat szenvedő hű férjét fedi e sírhalom. vagy: Csak az tudja mi az igazi fájdalom Kinek hű férjét és édesapját fedi e sírhalom. A második csoportot azok a sírversek alkotják, amelyek a „megállunk sírod felett" bevezetéssel kezdődnek. Ezek is kétsoros, páros rímű (felett — emlékedet) frázisok. Kevésbé elterjedtek, mint az előző csoportba tartozók és szerényebben is bővítik az alapszövegeket. Ennél a sírverstípusnál az áldásmondás — jelleg jobban kidomborodik (20., 39. és 57. képek). Meg állunk némán sírod felett, zokogva áldjuk emlékedet. vagy: Megállunk némán sírotok felett s zokogva áldjuk emléketeket. 17 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 289