Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Bencsik János: Gazdálkodás Kecskéspusztán, Kisújszállás külső legelőjén

Ot év múlva, 1867-ben a Bercsey-féle birtokkal gyarapították, amelyet 40 000 Ft-ért vásároltak meg.

14

9 Ez a birtok 1162 holdas része Túl a Tiszán terült el, ezzel tulajdonképpen megszerezték az egész Tiszaközét, amelyet Papp József a falu határa legértékesebb részének nevez.

15

0 1899ben a szomszédos Cserepes nevű 6300 holdas birtokot akarták hozzávásárolni.

15

1 Ettől azonban elütötték a közbirtokosságot, amely végtére 1908-ban megvásárolta a Vayak Vargahalom nevű birtokát és tartozékait, összesen 1838 holdat, amelyért 515 000 korona vételárat fizettek.

15

2 így 1925-ben 6196 kh 1207 nöl, 1935-ben 6413 kh kiterjedésű a közbirtokosság ingatlana Tiszacsege határában.'

5

3 A kisújszállási közbirtokosság csegei birtokának művelési ágak szerinti megoszlása fch-ban)

15

4 Év összesen Szántó Kert Rét Legelő Erdő Nádas Egyéb 1893 4 438 45 — 96 3 985 167 — 145 1935 6 413 611 1 172 5 380 149 — 100 Ez a nagyarányú birtokszerzés a közbirtokosság teherbírásához mérten szokatlanul merész vállalkozás volt, s állíthatjuk, hogy az már-már meghaladta a tagság gazdasági erejét. Ezt csak azért tehette a vezetés, mert a redempcionális jogoknál fogva a felosztatlan, alig tagosított határ nagy részének haszonvételére, egyes részeinek, sőt Páka puszta értékesítésének lehetőségére is számítottak. Megőrizték az eddigi demokratikus gyakorlatot, amikor 1862-ben is így határoztak: „Vásárlásban való részvétel a forintos váltság alapján történjen".

15

5 Várható volt, hogy a közbirtokosság azon része, amely kisebb tőkével rendelkezett, nem lelkesedik a vásárlásért, ellenük azonban a tanácsbeliek határozottan felléptek: „A vevő közbirtokosság a vétel üdvös voltát belátni nem akaró, s azt negatív ellenzéssel gátolni czélzó... kevesebb részt is elkötelezettnek tekinti".

15

6 Eközben számítottak a város szegényebb rétegeire is, mert házhelyeket, kisföldeket, szőlőföldeket parcelláztak a közösből, sőt a Gyalpár 1000 holdas részét kishaszonbérletbe akarták adni.

15

7 Különösen súlyos gondot okozott Kecskés puszta vételárának előteremtése. A birtokosság erőfeszítéseit a már idézett Pápay István drámainak jellemzi.

15

8 Mind a külső, mind a belső erőforrásokat igénybe kellett venniük ahhoz, hogy a szükséges pénzösszeget előteremthessék. A későbbi vásárlások már nem vették annyira igénybe a közbirtokosság gazdasági erejét, legalábbis arra lehet következtetnünk a vállalkozások puszta tényéből is. Itt kell szólnunk arról, hogy a kisújszállási közbirtokosság tiszacsegei gazdaságát több alkalommal érték megrázkódtatások. Ezek közül az egyik legjelentősebb az 1920-as években lezajlott Nagyatádi-féle földreform, illetve annak hatása volt. Ekkor Csege házatlan lakói részére a Tiszaközt házhelyeket osztottak, amelyet a késői krónikás e szavakkal jellemzett: „Tiszaközi birtokunk kellős közepébe fészkelték be magukat a csegeiek".

1

5" A hatóságok által is jóváhagyott akciót csak úgy hiúsíthatták meg, ha másutt 258