Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Bencsik János: Gazdálkodás Kecskéspusztán, Kisújszállás külső legelőjén

Állatállománya tekintélyes. Az apaállatok mellett hízó állatokat neveltek, hogy ezzel is növeljék a bevételt. 1841-ben 040 öviit vásárolt a tanács, ugyanekkor pedig nyolc hízott ökröt adtak el.

11

9 A ménespásztorok rendelkezésére csikós Zovakat tartottak. Ezek rendszerint középkorú, bizonyára betört, jó hátaslovak, értékük is erre utal.

12

0 A szántóföldi növények közül a lóheréről már tettünk említést. 1868-ban maghere nyomtatásáról rendelkeztek.

12

1 1860-ban zaboshere termesztésére adtak utasítást.

12

2 Ezzel egyidőben a repce termesztésével is kísérletezett a birtokosság.

12

3 1868-ból a termesztett (kaszált) széna mennyiségét is ismerjük, az első kaszálásból 945 mázsát takarítottak be.

12

4 Hogyan műveltették meg a szántóföldeket, hogyan gondoztatták az állataikat? Erre vonatkozóan nem ismerünk lényeges adatokat a XIX. század közepéig, de analóg példákból kikövetkeztethetjük, hogy bizonyára az xrredemptusokkal műveltették meg a szántóföldeket, akár bérért, akár közszolgálat címén.'" A polgári fejlődés magával hozta itt is a változást, ettől kezdve a földművelést béresekkel, a nyomtatást, a szénakaszálást pedig részében végeztették el. Az állatok mellé pedig meghatározott fizetésért pásztort, az apaállatok mellé külön gondozót, csődöröst, bikást fogadtak.

120 Esetenként pedig napszámosokat alkalmaztak, akik a legkülönbözőbb mezei munkát elvégezték.

1

2 1852-ben hozták az első tanácsi határozatot arra vonatkozóan, hogy a közigazgatási és gazdálkodási teendőket szétválasszák."

8 Ettől kezdve külön (!) gyakorolták a tanácsbeliek, a képviselőtestület tagjai a közigazgatási és külön a gazdálkodással összefüggő jogokat. Noha még évtizedekig e két hatáskört egyetlen választott testület gyakorolta, de 1868-ban megkezdték a birtokossági ülések anyagának elválasztását, külön jegyzőkönyvezését. Ettől kezdve a birtokossági ügyeket külön napokon tárgyalták, külön hoztak határozatokat stb. A fejlődés aztán 1894-ben fejeződött be, amikor megalkották a „Kisújszállási Közbirtokosság" szervezési szabályzatát, amelyet a képviselőtestület 1895. március 4-én jóváhagy ott.

!:î

U E szervezési szabályzat szerint a Közbirtokosság tagjai azok lehettek, akik az 1888. évi aug. 3-án kelt bírói végzéssel jóváhagyott összeírásban szerepeltek. Az összes legeltetési kulcsa pedig 12 990 Ft.

13

u A közbirtokosság az 1920-as években nevét „Kisújszállási Redemptus Közbirtokosság"-ra változtatta. A közbirtokosság legfőbb irányítószerve a közgyűlés, amely akkor vált határozatképessé, ha a jelenlévők legalább 1200 Ft kulcscsal rendelkeztek. Hatásköre pedig a tanács, a pusztagazda megválasztása, a közös apaállatok, a pásztorok, a mezőőrök, az erdőőrök tartása, a tartás költségeinek meghatározása, a közös teherviselés szétvetése stb. A Birtokossági Tanács 36 tagból állott, elnöke, pénztárnoka, jegyzője volt. Hatásköréhez tartozott: „gondoskodás a működési feltételekről, a számadások vezetéséről, a pénztárnok ellenőrzéséről, a közköltségek kivetéséről, az apaállatok beszerzéséről, tartásáról, a pásztorok és egyéb szolga személyzet fogadásáról, elbocsátásáról, a közös gazdálkodás ellenőrzéséről, intézéséről". 253