Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Bencsik János: Gazdálkodás Kecskéspusztán, Kisújszállás külső legelőjén

Állatállománya tekintélyes. Az apaállatok mellett hízó állatokat ne­veltek, hogy ezzel is növeljék a bevételt. 1841-ben 040 öviit vásárolt a ta­nács, ugyanekkor pedig nyolc hízott ökröt adtak el. 11 9 A ménespásztorok rendelkezésére csikós Zovakat tartottak. Ezek rendszerint középkorú, bizo­nyára betört, jó hátaslovak, értékük is erre utal. 12 0 A szántóföldi növények közül a lóheréről már tettünk említést. 1868-ban maghere nyomtatásáról rendelkeztek. 12 1 1860-ban zaboshere termesztésére adtak utasítást. 12 2 Ezzel egyidőben a repce termesztésével is kísérletezett a birtokosság. 12 3 1868-ból a termesztett (kaszált) széna mennyiségét is ismerjük, az első kaszálásból 945 mázsát takarítottak be. 12 4 Hogyan műveltették meg a szántóföldeket, hogyan gondoztatták az ál­lataikat? Erre vonatkozóan nem ismerünk lényeges adatokat a XIX. szá­zad közepéig, de analóg példákból kikövetkeztethetjük, hogy bizonyára az xrredemptusokkal műveltették meg a szántóföldeket, akár bérért, akár köz­szolgálat címén.'" A polgári fejlődés magával hozta itt is a változást, ettől kezdve a földművelést béresekkel, a nyomtatást, a szénakaszálást pedig részében végeztették el. Az állatok mellé pedig meghatározott fizetésért pásztort, az apaállatok mellé külön gondozót, csődöröst, bikást fogadtak. 120 Esetenként pedig napszámosokat alkalmaztak, akik a legkülönbözőbb mezei munkát elvégezték. 1 2 1852-ben hozták az első tanácsi határozatot arra vonatkozóan, hogy a közigazgatási és gazdálkodási teendőket szétválasszák." 8 Ettől kezdve kü­lön (!) gyakorolták a tanácsbeliek, a képviselőtestület tagjai a közigazga­tási és külön a gazdálkodással összefüggő jogokat. Noha még évtizedekig e két hatáskört egyetlen választott testület gyakorolta, de 1868-ban meg­kezdték a birtokossági ülések anyagának elválasztását, külön jegyzőköny­vezését. Ettől kezdve a birtokossági ügyeket külön napokon tárgyalták, külön hoztak határozatokat stb. A fejlődés aztán 1894-ben fejeződött be, amikor megalkották a „Kisújszállási Közbirtokosság" szervezési szabályza­tát, amelyet a képviselőtestület 1895. március 4-én jóváhagy ott. !:î U E szer­vezési szabályzat szerint a Közbirtokosság tagjai azok lehettek, akik az 1888. évi aug. 3-án kelt bírói végzéssel jóváhagyott összeírásban szerepel­tek. Az összes legeltetési kulcsa pedig 12 990 Ft. 13 u A közbirtokosság az 1920-as években nevét „Kisújszállási Redemptus Közbirtokosság"-ra vál­toztatta. A közbirtokosság legfőbb irányítószerve a közgyűlés, amely akkor vált határozatképessé, ha a jelenlévők legalább 1200 Ft kulcs­csal rendelkeztek. Hatásköre pedig a tanács, a pusztagazda megválasztása, a közös apaállatok, a pásztorok, a mezőőrök, az erdőőrök tartása, a tartás költségeinek meghatározása, a közös teherviselés szétvetése stb. A Birto­kossági Tanács 36 tagból állott, elnöke, pénztárnoka, jegyzője volt. Hatás­köréhez tartozott: „gondoskodás a működési feltételekről, a számadások ve­zetéséről, a pénztárnok ellenőrzéséről, a közköltségek kivetéséről, az apa­állatok beszerzéséről, tartásáról, a pásztorok és egyéb szolga személyzet fo­gadásáról, elbocsátásáról, a közös gazdálkodás ellenőrzéséről, intézéséről". 253

Next

/
Thumbnails
Contents