Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Bencsik János: A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben

Ügy látszik, hogy a szőlővásárlás iránti igényt még mindig nem elégí­tették ki, mert 1801-ben, ezúttal a várostól távolabb osztanak, mivel „a Bo­dai Erdőben lévő Pusztaságnak sem a Nemes Város, sem pedig annak La­kosai semmi hasznát sem vehetik. . . a jövő tavasszal szőlő Földnek osztatna el". 1 7 E terület felparcellázása során azonban már nem alkalmaztak jogállás beli megkülönböztetést. Az osztás történetéből tudjuk, hogy az ott igény­lők egy része a vételárat sem tudta lefizetni, ezért a város hitelbe adta a nyilasokat. 1" Ekkorra tehát a lakosság legszegényebb, a zsellér sorsú jövevé­nyei maradnak szőlőterület nélkül. Számuk jelentős, mert a kertosztó de­putánsok azt kérdik : „ha váljon a mostanában el osztott Bodai Szőllő Föld­höz lehetne é még meg több földet szakasztani, Szőlő Földnek elosztani, (mert) nap kelet felől, még olyan haszonvehetetlen Földje vagyon a Város­nak, melly éppen Szőlő Földnek való.'"' J A szőlőtelepítés folyamata a bodai terület felparcellázásával sem szűnt meg, bár megállapíthatjuk, hogy a Boda kiosztása révén jutott kerthez a legtöbb lakos. 1813-ban a Kenderes nevű szőlőskert szabályzatának megal­kotásáról, 1814-ben pedig a Dióskert csőszeinek panaszáról olvashatunk. 20 A Dióskertről semmi közelebbit nem tudunk. Sem az osztását, sem az ott folyó tevékenységet nem rögzítették a város iratai. Feltehetően, néhány gazda tulajdonában volt, s ügyeit a gazdatársulás intézte. Eleinte diófák díszlettek benne, később szőlőskertre fordították. Minden valószínűség sze­rint a későbbi Nadrágos-kert őse volt.'* 1 A Kendereskertvől többet tudunk. 1813-ban a következő határozattal született meg az újabb szőlőskert létesítésének lehetősége: „Nem lévén a Ns Communitásnak csak arra való Tehetsége is, hogy a kívánt és hátra lé­vő Intereseket ki fizethesse; illy kivált képpen való szükségibe meghatá­rozta, hogy az úgynevezett Vén szőilős kertnek Észak felőli való részén lévő város Ugar fölgye az Epres kert szegletével egyenlő lineába szőilős kert­nek fel mérettessen és a Lakosok között ki osztasson." 2 2 Ezt követően meg­született a kiosztás, a felparcellázás szabályzata is: „A közelébb fel osztatott Szőilős kertre nézve (amelynek Kenderes név adatik) következendő hatá­rozások tétettek. a) Kik ezen kertbe szőllő földet nyertek, azoknak a Zabos kert mel­lett ősszel ki osztandó szőilős kertbe éppen nem adattatik, meg engedtetik azonban b) Hogy ha ottan inkább kívánnának földet birni az itteni most nyert szőllő földjöket cseréljék el akárkivel. c) Ha kitudódik, hogy valaki (akárki légyen is az) most nyert szőllő földjét másnak vette a maga neve alatt, tőlle egésszen el vétetik, s annak adatik, a ki azt méltóbb jussal megérdemli. d) Húsz váltóforintba lévén egy-egy Nyilasnak ára meg határozva. . . a válcságát is egyszerre lefizethessék, különben szőllő földjöket tellyesség­gel nem birhattyák." 2 3 Az elmondottakból három kérdésre is választ kapunk, éspedig: meg­tudjuk a Kendereskert pontos helyét, választ kapunk arra is, hogy jogi vá­logatás nélkül kaphatnak kertnek való földet a városbeliek, de azt is kikö­vetkeztethetjük, hogy más kertek osztásakor a jogosultak visszaéltek a le­hetőségükkel, mert saját személyüknek kért földet átadták, vagy eladták másoknak. Közvetett utalás van arra is, hogy még ez évben a Zaboskert 221

Next

/
Thumbnails
Contents