Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Novák László: Hajdúböszörmény telek- és településrendszere

A város keleti részén, a Hajdúhát peremvidékén már a talaj összetételében a löszös üledék mellett a homok is megjelenik, s a Nyírség irányába haladva domináns komponenssé válik. Ez a határrész átmeneti jellegű a Hajdúság és a Nyírség között. A homokos talaj kihasználása már évszázadokkal korábban is gondot okozott Böszörmény lakosságának. Itt található a nagy kiterjedésű városerdő (kb. 2356 ha). A szájhagyomány szerint Bocskay István több ezer szekér tölgy makkot hozatott Erdélyből ide, s a hajdúkkal elvettette, hogy az erdő megakadályozza a futóhomok terjedését a fekete földek felé.

2

0 E határrészen jött létre a Keleti-Csordanyomás legelő (a homokföldet szántással már nem lehetett tovább művelni), valamint itt telepítették a szőlőskerteket is.

2

1 Hajdúböszörmény határa a hajdúk letelepítése előtt (1609) még nem volt ilyen kiterjedt. A tatár—török dúlás következtében elnéptelenedett kisebb-nagyobb települések területe növelte a határt, amelyekre ma már csak az egyes határrészek neve utal.

2

2 A Pródon önálló falu állott, amelyet a török kincstári defterek is említenek. Még 1609-ben is létezett, s Báthory Gábor fejedelem a Böszörménybe telepített hajdúknak adományozta."' Nem sokkal ezután pusztult el Pródj'alu, Kajánteleke, Süldő határnév — Nagypródpuszta északkeleti részén — szintén egykor lakott helyre utal.

2'' Ugyancsak elpusztult középkori település emlékét őrzi e határrészen található Hetven is.

2

5 A Viditelekeri lévő templomrom feltárása tette hitelessé az egykori Videgyház létezését.

2

0 Zelemér falut nemcsak a határnév, hanem hajdani templomának romja is őrzi a városhatár DK-i részén.

2' Egykor lakott hely volt a déli határon Csegetelke (a Csege-halom környékén),

2

8 Salamonról a városerdőben még fennálló templomtorony tanúskodik; ezt az Árpádkori települést is a törökök pusztították el.

2

9 Erdő és szántóföld található a középkori Egyházasszentgyörgy néven emlegetett falu helyén, ma már csak a Szentgyörgy határnév utal létezésére. E pusztaföld nagyobb része már nem tartozik Hajdúböszörmény határához.

3

0 A hajdútelek A korai feudalizmus századaiban telekről, mint a gazdasági üzemszervezet fejleményéről még nem beszélhetünk. A földesúr ugyan szolgálója rendelkezésére bocsátott a faluban bizonyos nagyságú földterületet, melyre házat emelhetett, de ez a telek nem alakulhatott gazdasági központtá, a jobbágy csak a lakáshoz kapott jogot., a határhasználatra nem. E téren a XIV—XV. században történt változás, amikor a szolgáló falu telkes faluvá alakult át. A földesúr ez esetben már nem tartott igényt az egész földterületére, a jobbágyait házastelkük nagyságának megfelelően részesítette belőle, akik ezért különböző szolgáltatásokkal tartoztak. A jobbágy tehát most már nemcsak lakója a földesúr által juttatott házastelkének, hanem egész jobbágygazdaságának irányító központjává fejleszti azt. A lakó- vagy belső telke után részesedik a határban lévő szántó- és rétföldekből, és az általában osztatlan vagy éppen osztatlan állapotban lévő földek használatára jogosult. A telekszervezet magját e szerint a házastelek képezi, amelyhez a különböző határbeli földek jog szerint csatlakoznak.* Feltehetően ez a jobbágyi telekszervezet volt jellemző a középkori Hajdúböszörményben is, amelynek — a gazdasági rendszerét — a forrásadatok szűkszavú tájékoztatása miatt — kevéssé ismerjük.

3

2 182