Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)
Veliky János: A hajdúvárosok politikai vezetőrétegének szerkezetváltozása és a virilizmus kölcsönviszonya a polgári forradalom után
JEGYZETEK 1 A terjedelmi okok miatt szűkre szabott fogalmi meghatározáshoz: Karl Marx: A hegeli államjog kritikája. Marx—Engels Művei 1. 233. és passim; Max Weber: Állam, politika, tudomány (Budapest, 1970) főként 393. 1.; Lukács György: Történelem és osztálytudat (Budapest, 1971) 283, 286.; Antonio Gramsci: Filozófiai írások (Budapest, 1970) főként 287—288. 1.; Werner Sombart: Der moderne Kapitalismus (München— Leipzig, 1924) 319.; Otto Brunner: Land- und Herrschaft (Brünn, 1942) 386.; Zygmund Bauman: Általános szociológia (Budapest, 1967) 237.; Jürgen Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása (Budapest, 1971.) 2 Lakatos Ernő: A magyar politikai vezetőréteg 1848—1918. (Budapest, 1942); Rudai Rezső: A politikai ideológia, pártszerkezet... (Budapest, 1936.) 3 Berend T. Iván—Ránki György: Az ipari forradalom kérdéséhez Kelet—DélkeletEurópában. Századok 1968. 38. 4 Szekfü Gyula: Három nemzedék. (Budapest, 1922) 258. 5 K. Marx: A zsidókérdéshez. Marx—Engels Művei 1. 357, 358, 369.; A polgári nyilvánosság fogalmának vizsgálatakor a magánszféra és a politikai szféra elválását elemzi J. Habermas i. m.-ben. 6 J. Habermas: i. m. 12—128. 7 F. Härtung szerk., Die Entwicklung der Menschen- und Bürgerrechte. (Göttingen, 1954) 36. 8 Lederer Béla: Gróf Andrássy Gyula beszédei. (Budapest, 1893) II. 315.; A virilizmussal kapcsolatos vármegyei nyilatkozatok: Hajdú-Bihar megyei Levéltár (HBmL), Hajdú Kerület Törvényhatósági Bizottságának ír. 1872—76 (IV. B. 754/a. 1. ill. 754/b. 2.); értékeléséhez: Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873, ill. 1903—1917. Tanulmányok Budapest Múltjából XVIII. ill. XVII. Balogh István: A megyei önkormányzat működése Szabolcsban 1848—1872 között és Simonffy Emil: Zalaegerszeg képviselőtestülete és tanácsa a polgári kor első évtizedeiben (1848— 1872), Tanulmányok a helyi önkormányzat múltjából, szerk.: Bónis György, Degré Alajos. (Budapest, 1971.) 9 HBmL, Hajdú Kerület Bizottmányának ír. 1848 (IV. B. 602. 630/1848.) 10 HBmL, uo. 11 HBmL, Hajdú Kerület Bizottmányának ír. 1848. (IV. B. 602.) 12 HBmL, uo. ; Csizmadia Andor: A magyar választói rendszer 1848—1849-ben. (Budapest, 1963.) 101, 103, 277. 13 HBmL, Hajdú Kerület Bizottmányának ír. 1849. (IV. B. 602. 1337—1849.) 14 HBmL, Hajdú Kerület Közgyűlési jegyzőkönyv 1860—61 (IV. B. 702/a 1.); Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján. (Budapest, 1967.) 107—108. 15 A Hajdúböszörményi Polgári Casino Elnökségétől Tájékoztató felhívás. (Hajdúböszörmény, 1932.) — A hajdúböszörményi Városi Múzeum gyűjteményében; — A Hajdúböszörményi Polgári Kaszinó-Egylet alapszabályai. (Hajdúböszörmény, 1907.) 16 HBmL, Hajdú Kerület kerületi jegyzőkönyve 1869—1871. (IV. B. 753/a 2.) 17 HBmL, Hajdú Kerület Törvényhatósági Bizottsága 1872—76. (IV. B. 754/b 2.) — Ujlaky Zoltán: A Hajdú Kerület és Hajdú megye képviseleti rendszere 1872—1918. In: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. (Budapest, 1971.) 318. 18 HBmL, Alispáni iratok IV. B. 905 b. 1312/1885, 201/1885; Vas megyei Levéltár, alispáni ir. 1885, 1895, 1905; Heves megyei Levéltár, Heves megyei alispáni jelentés 1910. Eger, 1911. 19 A. Gramsci: Filozófiai írások. (Budapest, 1970.) 279—280. 9 Hajdúsági Múzeum Évkönyve 129
