Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúböszörmény, 1975)

Veliky János: A hajdúvárosok politikai vezetőrétegének szerkezetváltozása és a virilizmus kölcsönviszonya a polgári forradalom után

A felsorolt 35 birtokos közül 25-nek a vagyona 2—3000 frt, 6-nak 3— 4000 frt, 4-nek 4—6000 frt közötti értékű volt. Közöttük egyetlen nem őstermelő neve szerepel, a 29 éves Nagy Gábor ügyvédé, úgy, hogy özvegy édesanyja mellett a családi gazdaság feltételesen már kezelésébe került. A gazdálkodó, birtokos hajdú családok Hadházon tapasztalható túlsúlya az összes hajdú városra általánosítható. Legfeljebb a nagyobb lélekszámú városokban több olyan birtokos létezett, aki az örökölt vagyonnal együtt a szülők foglalkozását már nem vette át, hanem ügyvéd, orvos lett. Ilyen például a leggazdagabb ügyvédek egyike, a nánási Kovács Sámuel, akinek a háza, kertje mellett jelentős mennyiségű szántóföldje és szőlője, valamint egy cserépgyára volt. Tehát a súlyos, homogén tömböt képező törzsökös hajdú családok mellett új színt képviselő értelmiségiek, főként ügyvédek is helybeli családjuk vagyonával és a majdnem ilyen jelentős rokoni kapcsolatokkal a hátuk mögött kezdtek el politizálni. A kézművesek nem jutottak be a 35 leggazdagabb lakos közé, vagyonuk túlnyomó részben 100—500 frt között ingadozott, az 1000 frt-ot egyetlen esetben sem haladta túl. A kézműves iparosok tehát, számukat és vagyonukat tekintve a lakosság kisebbségét reprezentálták. * * * 1848. április 25-én a kerület közgyűlése a Hajdú Kerületre jutó 2 országgyűlési képviselő megválasztásához 2 választói kerületet alakított ki, úgy, hogy a választók száma kb. azonos legyen: az egyik kerülethez Szoboszló, Hadház és Vámospércs tartoztak 22 699, a másikhoz Nánás és Dorog 21 329 lakossal. Az első választókerület központja Szoboszló, a másodiké Nánás volt. Böszörmény, mint a kerületből kiemelt város külön követet választott. A szoboszlói és böszörményi kerületben a választás június 15-én, a nánásiban a választók kérésére a 15-ére eső nagy vásár miatt 17-én zajlott le. A szoboszlói kerületben a választógyűlés elnöke Juhos Gergely hadházi főhadnagy (ingatlanainak értéke, köztük egy szárazmalomé, összesen 5000 frtra rúgott), jegyzője Teleki József volt. Az elnök a középponti választmány által megszabott időpontban „szokásos módon közhírré tett követválasztásra a választó képességgel bíró lakosokat, reggeli 8 órakor a harangok meghuzatásával össze híván . . . felszólította őket, hogy törvény engedte joguknál fogva a legközelebbi 3 évre országgyűlési követet válasszanak, úgy, hogy ha egy ki jelölt egyénbe általánosan megnyugszanak azt országgyűlési követnek nyilvánítja. Ha pedig a vélemények többfelé ágaznának, akkor szavazásnak leend helye, ezen esetben mindegyik párt a maga jelöltjét nevezze meg, és szavazatszedő választmányba őrködés végett két egyént nevezzen . . .". A megjelentek azon az állásponton voltak, hogy több jelöltet állítanak, így a 3 személy, akikre szavaztak: Kovács Miidós volt kerületi főügyész, Fogthüy Sámuel szoboszlói népképviselő és Hadházi Dániel hadházi főjegyző. A szavazatszedő bizottság tagjai, csakúgy mint a jelöltek, a kerület, illetve a városok vezetői voltak: egy kerületi ülnök, a szoboszlói főhadnagy, egy szoboszlói képviselő, egy ügyvéd, egy orvostudor és egy postamester. 8* 115