Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Halikova, J. A.: Volgai Bulgária és a X. századi Magyarország népessége etnikai rokonságának kérdéséhez

a IX. század végén és a X. században a Volgai Bulgária és a vele egy időben szerveződő magyar állam népességében közös etnikai elem volt. Úgy látszik, amikor a magyar törzsszövetség alapvető tömege nyugatra vándorolt, egy részük keleten maradt és beolvadt a Volgai Bulgáriába. Bizonyos mértékig erről tanúskodnak az írásos források adatai is. Anonymus krónikájában, amelyet a XII-XIII. század fordulóján írt, megemlíti Álmos vezérnek, Árpád apjának a nevét, akinek a vezetésével a magyarok az őshazából nyugat felé vándoroltak és a IX. század végén megjelentek a Dunánál. Ez a név biztos nem véletlenül esik egybe a volgai bolgár uralkodó Álmus nevével, aki 922-ben fogadta Ibn-Fadlant.

4

8 Nincs kizárva, hogy a KözépVolgánál és Magyarországon alakuló államok élén egy, vagy nyelvileg két közelálló etnikai csoport képviselői álltak. A Volgai Bulgária és Magyarország népeiben levő rokon nemzetségek tették lehetővé a kapcsolatot a két állam között az egész X. század folyamán, sőt tovább is, egészen a mongol támadásig. Ugyancsak Anonymus krónikájában (57. fejezet) olvashatjuk, hogy „Toksun" fejedelem uralkodása idején 970 körül két igen előkelő személy (nobilissimi domini), két testvér (Bili és Bocsu) jött át Bulgáriából (de terra Bular) Magyarországra, és sok olyan kísérő jött velük, akik már a mohamedán hitet vallották. Ezek az előkelő urak Magyarország különböző helyein kaptak birtokadományokat, többek között Pest várát is. A Volgai Bulgáriában az iszlám hivatalos felvételének éve 922. De a tankejevkai és Tyetyusi-i temetőkből, ahol több mint 100 mohamedán sírt tártak fel, arra lehet következtetni, hogy ez a vallás csak a X. század végén és a XI. század elején terjedt el a bolgár lakosság szélesebb körében. Ahogy a krónikás írja, majdnem ugyanabban az időben ugyanabból az országból még egy, Heten nevezetű előkelő harcos jött Magyarországra, aki szintén jelentékeny birtokokat kapott/'* Arra, hogy muzulmánok később, a XII. század folyamán is éltek Magyarországon, és ápolták a kapcsolatot a Volgai Bulgáriával, közvetett utalást találunk egy spanyolországi arabnál, Abu-Hamid al-Garnati al-Andalusinál, aki a XII. század 30-50-es éveiben többször volt a volgai bolgároknál, s aztán onnan Oroszországon át Magyarországra jött, ott élt ugyanis idősebbik fia, Hamid, aki magyar muzulmánok lányait vette feleségül. '

0 A bolgároktól a magyarokhoz vezető utat keleten is jól ismerték. El-Balhi arról ír, hogy „a belső basdzsardoktól (sokan feltételezik, hogy az arab szerzők így nevezték a magyarokat) Bulgárig 25 nap az út"

o

i. Egészen a XIII. századig élt a magyarok között a hagyomány, hogy valahol keleten rokonaik élnek. Keresésükre magyar misszionáriusok is elindultak. Ismerős Julianus barát útja, akinek röviddel a mongol támadás előtt 1235-36-ban sikerült megtalálni őket. Az Etil folyó közelében, egy nagy bolgár várostól kétnapi járásra akadt 47 Anonymi (P. Magistri) Gesta Hungarorum. SRH, I. (Bp. 1937). 48 KOBA-neBCKHÔ A. n. KHHra AxMena HÖH-OA^JiaHa o ero nyreinecTBHn Ha Bonry B 921—922 r. XapbKOB, 1956, 13, 129. 49 SRH. I. (Bp. 1937) 114-115. 50 MoHraöT A. JI. A Xa\nm aji-rapHara H ero nyTeinecTBHe B pyccKHe 3eivuin 1150—1153 rr. «WcTopHH CCCP», I, 1959, 170. 51 XßOJibcoH A. M3BecTnH o xa3apax, ôypxacax, 6ojirapax, Ma/ibapax, cjiaBHHax H pyccax H6H-ßacTa. Cïl6., 1869, 83. 31