Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Halikova, J. A.: Volgai Bulgária és a X. századi Magyarország népessége etnikai rokonságának kérdéséhez
rájuk ". Ez a nagy bolgár város, amely Julianus szerint ötvenezer harcost állított ki, Bilar lehetett. Volgai Bulgária XIII. századi fővárosa. Tőle kétnapi járásra (tehát kb. 100 km-re)még minden irányban a Volgai Bulgária területe húzódott. Más szóval Julianus még az ország határán belül találta meg keleti rokonait. Ugyanaz a helyzet, ha esetleg más bolgár városokról, Szuvárról vagy Bolgárról tett említést. Még meg kell jegyezni, hogy Julianus abban az írásban, mely a második, 1237-38-as útjáról szól, a tatárok által leigázott népek sorában a magyar ajkúakat és a bolgárokat ismét együtt említi. 5 4 így tehát a régészeti és részben az írásos emlékek is arról tanúskodnak, hogy a Volgai Bulgária és Magyarország lakosságában rokon elemek voltak. Rendkívül fontos lenne meghatározni ezen csoportok etnikai hovatartozását és részben konkrét etnikai csoportokhoz kötni azt a világos régészeti leletanyagot, melyről fentebb volt szó. Ennek a problémának a megoldása viszont nagy nehézségekbe ütközik. Tudjuk, hogy a Kárpát-medencében 896-ban megjelent törzsek összetétele nem volt egynemű. A X. században, Bíborbanszületett Konstantin korában a későbbi magyarok törzsszövetsége még kétnyelvű volt, mivel az ugormagyarokon kívül jelentős számú türk eredetű népesség is beletartozott. A szövetséget alkotó hét törzs közül ötnek türk neve volt. 5 5 Sajnos a magyar kutatók között nincs egységes vélemény a honfoglaláskori emlékek etnikai értelmezéséről, mivel az egyes etnikai csoportoknak a régészeti adatok alapján történő szétválasztása még nem történt meg kellő mértékben. 5 6 A kutatók többsége az említett régi magyar temetőket az ugor-magyar népiséggel köti össze, de vannak más álláspontok is. Szőke Béla például azt feltételezte, hogy a Kisalföldön feltárt X. századi sírok, melyekből igen gazdag leletek és lócsontok kerültek felszínre, attól a türk eredetű rétegtől származnak, amely az ugor eredetű magyar törzsekhez csatlakozott, s közöttük vezetőszerepre tett szert. 5 7 Még kategorikusabb ebben a kérdésben Csallány Dezső, aki szerint a IX. században csak türk és iráni törzsek voltak a honfoglalók. Ami pedig az alapvető ugor népességet illeti, az itt korábban, még az. avar korban jelent meg. 3 8 A késői avar törzsek ugor-magyar eredete már nem egyszer bukkant fel a magyar szakirodalomban (László Gy., Győrffy György). László Gy. egyik legutóbbi művében arról ír, hogy a Kárpát-medencének a magyar nép által történt elfoglalása két hullámban folyt le, melyek közül az első, az ugor-magyar a VII. század második felében ért ide, a második pedig 896ban, amikor a Dunához jöttek a török és magyar törzsek is. 5 9 Szőke Bélához 52 AHHHHCKHÍÍ C. A. H3BECTNA BSHXEPCKHX MHCCHOHCPOB XIII—XIY BB. O TaTapax H BOCTOHHOH Eßpone. McTopHHecKHH apxHB, III. M.—JL, 1940, 81. 53 Egynapi út a XI-XII. századi arab utazók szerint 48-50 km. volt. Vö. : PwöaKOB B. A. PyccKHe 3eMJiH no KapTe Hapncn 1154 r. KCMHMK 43, M., 1952, 41. 54 AHHHHCKHÍÍ C. A. Yica3. COM ., 83. 55 Németh Gyula: Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren. Acta Linguistica, 16/1966. 1-2. 17. 56 Fodor I., Könyvismertetése: Bartha Antal: A IX-X. századi magyar társadalom. «CoBeTCKaa apxeojiorn»» 4 (1969), 288. 57 CëKe B. K HCTOPHH MaJiofi CpeAHe-,HyHaHCKoit HH3MCHHOCTH B IX —X CTOJICTHHX. (Pe3K>Me). AÉ 81 (1954), 137. 58 Csallány D. Az avar törzsszervezet. JAMÉ VIII-IX, Bp. 1967. 55-56. 59 László Gy. A , kettős honfoglalásáról. Archeológiai Értesítő 97 (1970) 2. 186-188. 32
