Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Dankó Imre: A magyar vásárok funkciói
teljesen elmaradt a vásárok és piacok néprajzi igényű elemzése/ 1 Ráadásul ezek a leírások inkább a vásárok, piacok színes világát igyekeztek ábrázolni. Sokszor romantikus, a tudományos megismerés szempontjából alig hasznos hangvétellel. Eltekintve most azoktól az adatoktól, következtetésektől, amelyeket a magyar történettudomány, művelődéstörténet, településföldrajz, szociológia a vásárok és piacok helyére, történetére, társadalmi vonatkozásaira már feltárt és közreadott, a következőkben a magyar vásárok és piacok funkcióin keresztül szeretnénk bemutatni népéletbeli szerepüket, életmódformáló jelentőségüket. Vásáraink, piacaink funkcióvizsgálatát annak figyelembevételével kell kezdenünk, hogy a vásárok és a piacok is a történelem részei. Néprajzi igényű kutatásainkkor is a történetiség igényével kell közelednünk hozzájuk. Más az őskori, ókori vagy középkori vásár és megint más egy-egy történeti korszakon belül is egy-egy vásárhely sajátos történelmének, egyéni fejlődésének megfelelően. Maguknak a vásároknak (piacoknak) is van története. Számos olyan helyiséget ismerünk, ahol a korábbi időkben virágzó vásárok voltak, ma pedig nemhogy vásáruk nincsen, hanem különben is elvesztették jelentőségüket (Cséffa, Vásárosdombó, Vásárosbéc stb.). Érdekes felfigyelnünk arra is, hogy a vásároknak, piacoknak van kezdete, felfelé ívelő szakasza, virágkora, hanyatlási ideje és esetleg halála. A történeti szemlélet érvényesítése egyrészt lehetetlenné teszi a romantikus elképzelések térhódítását, másrészt elősegíti a vásárok, piacok belehelyezését az adott korszak társadalmába. Az adott társadalom keretein belül vizsgált vásárok, piacok összefüggései nyilvánvalóbbak, mint egyébként és célunk eléréséhez; a vásárok, piacok életmódalakító szerepe jobb megismeréséhez nagymértékben hozzásegítenek. Idevonatkozóan érdemes megemlíteni azokat a történeti, gazdaság- és társadalomtörténeti, településföld4 Vö. : Sárándy István: A nyírbátori nagyvásár. Korrajz a céhek világából. Hasznos olvasmányok. Iparosok olvasótára XVII. 7-8. sz. (Budapest, 1911) 3-25. - Boldisár Kálmán: Debreceni nagy vásárok. Debreczeni Képes Kalendáriom, 1934. - Szimics Mária: A debreceni országos vásárok története (Budapest, 1938) - Borsody Bevilaqua Béla: Régi pestbudai vásárterek és piacok. Tükör, 1939. - Csatkai Endre: A régi soproni piac. Sopron-vármegye, 1939. augusztus 20. - Györtty István: A régi vásárok. In: Magyar falu - magyar ház (Budapest, 1943) 109-112. - Csanádpalotán a heti vásárokon. Magyar Község 1948. 5. sz. 60. - Majtényi Mihály: A debelyácsai vásár. 7 nap. 1950. 45. sz. 10. - Kiss Lajos: Vásárhelyi híres vásárok. Szeged, 1956. - Dankó Imre: A sárospataki piac. Néprajzi Közlemények 1957. 1-2. 255-263. - Tárkány Szűcs Ernő: Vásárhelyi híres vásárok. (Adalékok Kiss Lajos munkájához a XVII. századból.) Néprajzi Közlemények 1958. 4. 344—357. - Iváncsics Nándor: Soproni hetivásárok 1830 körül. Soproni Szemle 1958. 346-351. - Csatkai Endre: Adalékok a debreceni vásárokhoz a XVIIIXIX. század fordulójáról. A Déri Múzeum Évkönyve 1958-59. 73-76. - Dankó Imre: A gyulai vásárok. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 44-46. (Gyula, 1963) Csatkai Endre: Vándorkereskedők és vándoriparosok a régi Sopronban és a megyében. Soproni Szemle 1963. 4. 313-322. - Kimer A. Bertalan: A békési vásár. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 55-57. (Gyula, 1964) - Dankó Imre: Adalékok a pécsi piacok és vásárok néprajzához. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1964. 169-185. Nagy Czirok László: Régi halasi vásárok. In: Kiskunhalas. Helytörténeti monográfia I. (Kiskunhalas, 1965) 307-335. - Kiss Mária: Szombathely piaca a XIX. században. Vasi Szemle XIX. (1965). 2. 263-267. - itj. Kós Károly: A páncélcsehi vásár. Korunk XXVIII. (1969.) 4. 524-534. 156'
