Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)

Mesterházy Károly: Izmaeliták, böszörmények, volgai bolgárok

toknál) is élt egy bisermen nevű néptöredék.

3

4 Ezért Schünemann,

3

5 Hrbek

3

0 és Czeglédy

3

7 egy böszörmény nevű nép létezését is elfogadhatónak tartja. A harmadik jelentős azonosítási lehetőség, az izmaelita-káliz azonosítás. Annak ellenére, hogy ennek a kapcsolatnak vannak legmegbízhatóbb forrásai, mégis ez az azonosítás tűnik fel legkésőbben az irodalomban. A magyarországi mohamedánok káliz kapcsolataira Pauler Gy., Nagy G., Karácsonyi ]., Pais D., Hrbek I., Györfíy Gy., Czeglédy S. és mások mutattak rá.

3

8 Számunkra most csak néhány történeti adat fontos, melyek azt bizonyítják, hogy a magyarországi mohamedánok legalább is részben kálizok voltak. Maga Anonymus adata is erre enged következtetni. A bolgár földről bevándorolt Bäks nemzetségéből származónak mondja Etejt. A zobori apátság 1111. évi oklevelében szerepel Etheius, valószínűleg káliz centurió, és több káliz ispán, akik az apáttal pereskednek.

3

9 A Kinnamos-féle adat Szerém megyei mohamedán kálizokról szól (1150 és 1165), akiket Mánuel császár áttelepített bizánci területre.

4

0 A harmadik fontos adat Abu Hamid mór kereskedő (1150-ben járt Magyarországon) tudósítása, aki világosan megmondja, hogy a magyarországi muzulmánok egy része káliz, más része pedig magribita.

4

1 Az utóbbi években a magyarsághoz a honfoglalás előtt csatlakozott népek, elsősorban a kabarok etnikumának és vallásának kérdésében erősödött meg az az elképzelés, hogy a honfoglaló magyarsággal érkezett mohamedánok az ő soraikból kerültek ki. Györfíy Gy. elsősorban a kálizokra és alánokra (velük azonosítja a magribitákat) gondol, a X. század folyamán és később beköltözött mohamedán vallású elemek a volgai bolgároktól érkezett csoportok, besenyők, kunok, jászok (alánok)/'

2 Czeglédy szerint a honfoglaláskor „a kavar kapcsolatok révén szerény számban „mohamedánok is jöhettek, nagyobb számban azonban csak a honfoglalás után érkeztek hozzánk. A mohamedán kálizokat is több, különböző időben bevándorolt népességnek tartja, akik besenyő és kun csoportokkal is kerültek hozzánk. Káliz eredetűek szerinte a Taksony idején bevándorolt volgai bolgár csoportok.

4

3 E viszonylag terjedelmes bár koránt sem teljes kutatástörténeti áttekintés után vizsgáljuk meg, hogyan lehet a régészeti és történeti adatokat egyeztetni, milyen lehetőségeket ad a régészeti és történeti anyag a magyarországi mohamedánok etnikumának meghatározásához. 34 Czeglédy K., i. m. 254. 35 Schünemann, K., Ungarische Hilfsvölker in der Literatur des deutschen Mittelalters. Ungarische Jahrbücher 4 (1924) 110-112. 36 Hrbek, I., i. m. 217. 37 Czeglédy K., i. m. 254. 38 Pauler Gy., A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I. (Bp. 1893) 215.; Nagy G., Ethnographia 22 (1911) 21.; Karácsonyi /., i. m. 486.; Pais D., i. m. 115. 2, jegyzet.; Hrbek, L, i. m. 218.; Györfíy Gy., Tanulmányok 50-54.; Czeglédy K., i. m. 258-59.; Kniezsa I., Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv II. ..(Bp. 1938) 439. 39 Pais D., i. m. 115. 1. jegyzet.; Györffy Gy., Tanulmányok 52.; Czeglédy K., i. m. 254. 40 Györffy Gy., Tanulmányok 52. 41 Hrbek, I., i. m.; Czeglédy K., i. m.; Györffy Gy., Tanulmányok 51. 42 Györffy Gy., Tanulmányok 54-64. 43 Czeglédy K., i. m. 255., 257. 41