Bencsik János szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 1. (Hajdúböszörmény, 1973)
Mesterházy Károly: Izmaeliták, böszörmények, volgai bolgárok
A magyarországi böszörmény lakosságú helységek, Hajdú- és Berekböszörmény területéről ismert régészeti anyag elterjedéséből és kapcsolataiból indulunk ki. Az első fontos leletet Somossy Béla hajdúböszörményi polgármester révén 1901-ben szerezte meg a Nemzeti Múzeum. 4 4 A leletek között női sír tartozékai lehetnek a gyöngycsüngős fülbevalók (1. kép 10-11), a lemezes karperec (1. kép 6), a füles félgomb (1. kép 7), egy nagyobb és egy kisebb alátét gyűrű talán nyereg veretek (1. kép), oldalszáras zabla (2. kép), férfisír tartozékai az 1-5. számú rosszezüst övveretek (1. kép), és egy kengyel pár (2. kép). A másik fontos lelet a hajdúböszörményi Vidi-pusztán 1926-ban előkerült lovas sír. 4° Sőregi J. leírása szerint a váz jobb keze felett szablya feküdt a hegyével a lábak felé, mellén tegez és íj volt, melyekhez öt nyílcsúcs tartozott, jobb kezén ezüst lemez karperecet talált, fokos, vas kés, vas csat voltak a váz mellett. Szemüregében arany lemezek és egy szív alakú boglár voltak, lábánál részleges ló váz (lókoponya és lábcsontok) csikózabla és kengyelpár feküdtek. Valószínűleg a lószerszámhoz tartozott a vas csat, két bronz lemez és egy ezüst fejű vas szeg. Berekböszörményből az első leletegyütteshez mindenben hasonló leletek kerültek elő: gyöngycsüngős fülbevalók, rombusz alakú nyílhegyek, zabiák, kengyelek, részleges lótemetkezés, füles és tömör ezüst gombok, ezüst lemezből készült karperecek stb. /, G Ezekben a leletegyüttesekben honfoglalóink előkelőbb rétegének emlékeit találhatjuk meg, 4' melyet részben a kabarokkal azonosított a szakirodalom/' 8 részben pedig a törökös kultúrájú, ill. török elemekkel. 4 9 A leletek elterjedési területe zárt tömbben a Nyírség, Felső-Tisza-vidék, Bihar megye, Kisalföld, azaz a dukátus területével esik egybe, amely eredetileg a csatlakozott népek szállásvidéke volt.°" Történeti forrásaink csak egy csatlakozott népről tesznek említést, a kabarok három törzséről. A kabar név azonban nem az eredeti nevük. A hét magyar törzs neve is arról tanúskodik, hogy különböző török csoportok olvadhattak bele. Hogy a kabaroknak és más csatlakozott népeknek mi volt a neve, arra csupán magyar helynévi és mondai személynéví anyagból és a Volgavidék IX-X. századi, forrásokból ismert népneveiből következtethetünk. 1 A magyarság néppé formálódásának színhelyén és közvetlen környékén: a volgai bolgárok területén és a Kazár birodalomban a csatlakozott népek mindegyikét 44 Czobor B., Arch. Ért. 22. (1902) 437-8.; Hampel ]., Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. (Braunschweig, 1905) II. 850-51., III. 503. t. 45 Sőregi ]., Ásatások a hajdúböszörményi vidi pusztán. DMJ. 1926. 16-18. 46 Mesterházy K., Régészeti Füzetek 1/21. (1968) 47. 47 Szőke B., A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti Tanulmányok 1 (1962) 21-22, 26. 48 Györííy Gy. Tanulmányok 122., Dienes I., A kisvárdai vár története (Kisvárda, 1961) 132-137. 49 László Gy., őstörténetünk legkorábbi szakaszai. (Bp. 1961.) 16 skk.; Mesterházy K., Adatok a honfoglaláskori magyar köznépi család szerkezetéhez. DMÉ 1967. 165-166. 50 Györííy Gy., Tanulmányok 39-40.; Fehér G.-Éry K.-Kralovánszky A., A Közép-Dunamedence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Régészeti Tanulmányok 2 (1962).; Szőke B., Adatok a Kisalföld IX. és X. századi történetéhez. Arch. Ért. 81 (1954) 119-137. 51 Németh Gy., A honfoglaló magyarság kialakulása (Bp. 1930) 249-273.; Györííy Gy., Tanulmányok 49-65. 42
